Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 10. kedd - 102. szám - A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - GRÉCZY ZSOLT (DK):
2216 Tudják önök, hogy milyen úton járnak? Tudják, hogy ilyen diktatúrákban szokott megtörténni? Persze hogy t udják! Ezért is próbálták cinikus módon egy zaklatási üggyel megmagyarázni ezt a sokáig titokban készült törvénytervezetet. Önök is tudják, hogy amit tesznek, arra semmilyen más magyarázat nincs, csak a nyílt hatalmi arrogancia. Ha ugyanis a zaklatási ügy nem csak ürügy, akkor kérdezem Kocsis Mátét: a pedofil esetek miatt a Fidesz mikor vizsgálja felül az egyházhoz fűződő viszonyát? Persze tudjuk, miről szól ez az egész: a Fidesz október 13án sok településen elvesztette a választást, most pedig így próbáln ak bosszút állni, és megtörni a Fidesz ellen szavazó emberek akaratát. El akarják lehetetleníteni, hogy az emberek szabadon gondolkodjanak, és kimondhassák a véleményüket. Ezért akarják kézivezéreltekké tenni a színházakat, hogy a Fidesz emberei mondhassák meg, hogy melyik darabot lehet bemutatni, és melyiket nem. Pedig a kultúra nem a politikusoké, hanem az embereké. Ilyet Magyarországon utoljára az egypártrendszer csinált, amit az emberek elzavartak. Nyugodjanak meg, önökkel is ezt fogják tenni, színházi nyelven szólva: közel már a végjáték. A hatalmához görcsösen ragaszkodó Fidesz el fog tűnni a színről, és senki sem fogja visszatapsolni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Fels zólalásra következik Gréczy Zsolt képviselő úr, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon! GRÉCZY ZSOLT (DK) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Rengeteg probléma van ezzel a törvénnyel. Az egyik probléma az, hogy most ez miért? Mi szükség van rá? (Hohn Kr isztina: Miért ilyen sürgős?!) Volt egy működő rendszere a kultúrafinanszírozásnak. Ha működött a Nemzeti Kulturális Alap, akkor miért került be az első változatba az egész kollégiumi rendszer felszámolása? Majd utána az első pár óra vagy egykét nap elemi felháborodása után hirtelen módosítják, és kikerül belőle. Senki nem érti azt sem, hogy mi szükség van erre a törvényjavaslatra már csak abból a szempontból is, hogy a kultúra szereplőivel ezt soha senki meg nem vitatta. Senki le nem ült a színházak vezet őivel, és nemcsak a budapesti színházakról beszélek, hanem a vidéki színházak, teátrumok vezetőivel sem ült le senki egyeztetni. Hiányzik ebből az egészből az érdemi párbeszéd. Ha bárki bármit akar csinálni általában a kultúrával, akkor tudhatná, hogy ez e gy rendkívül érzékeny terület. Nagyon sokan szeretnek színházba járni, nagyon sokan szeretnének könyveket olvasni - és természetesen ki fogok térni arra a gyalázatos támadásra, amit egyébként a könyvkiadók ellen is elindítottak , de ez, amit önök a törvén y benyújtása kapcsán elkövettek, az egész egyszerűen egy bűncselekmény a kultúra ellen és bűncselekmény a művészetek szabadsága ellen. Az sem normális dolog - és ezt már több képviselőtársam is jelezte , hogy éjszaka, amikor már gyakorlatilag néhány megsz állotton kívül senki nem néz parlamenti közvetítést, akkor beszélgetünk a kultúra szabadságáról. Önmagában ez is teljesen méltatlan. Amit az államtitkár úr mond, hogy köszönőleveleket kaptak, hogy milyen jól működött a tao, hát, hozzáteszem, Ilku Pál is ka pott köszönőleveleket, meg Pozsgay Imre, akit most már Kövér László fantasztikus köztársasági elnöknek gondolt volna, nekik is mindenki elküldte a maga köszönőlevelét, könyvét s a többi, színházak, írók s a többi, s a többi, attól nem kell elájulni, hogy v alaki kap egy ilyen típusú köszönőlevelet, az nem biztos, hogy a tisztelet jele, az lehet a félelem jele is, hogy legközelebb is be tudjam mutatni a művemet, tudjak rendezni, vagy meg tudjon jelenni az a könyv, amelyet megalkottam. A kormány feltételeket s zab, egész egyszerűen olyan feltételeket szab, és csak egy olyan mozzanatot emelek ki ebből, amely különösen vérlázító. Az öreg hölgy látogatása című Dürrenmattdrámára emlékeztet az a helyzet, amikor van egy közösség, nevezzük, mondjuk, színháznak ebben a z esetben, és megérkezik oda valaki, egy idegen, és azt mondja, hogy mostantól
