Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
219 tartóoszlopai recsegnekropognak. Ez a két terület a környezetvédelem és a természe ti erőforrások védelme, valamint a szociális ellátás területe. A környezet védelméről ismerjük Orbán Viktor véleményét, hisz többször szinte teljesen nyíltan kifejtette, hogy a környezet és erőforrásaink védelmét és az ezt szolgáló teljes intézményrendszer t, illetve jogszabályokat csak felesleges tehernek tartja, ami gátolja a gazdasági fejlődést, gátolja a presztízsberuházások megvalósítását. Káros és pusztító szemlélet ez, kedves képviselőtársaim, hiszen nem fejlődés az, ami pusztít. Mindez a központi köl tségvetés 2018. évi zárszámadását olvasva is egyértelműen látható. A FideszKDNPkormány továbbra is - ahogy 2010 óta következetesen és folyamatosan - rombolja le a környezetügy intézményrendszerét, és ezt teszi a finanszírozásával is. A környezetvédelemre fordított kiadások 2018ban még az előző évinél is fél százalékponttal alacsonyabban teljesültek, az indoklás szerint az uniós fejlesztések kifutása, valamint az ilyen jellegű önkormányzati kiadások csökkenése miatt. Nehéz ezekre a nevetséges indokokra sz avakat találni, mert a kormánynak felelőssége van abban, hogy a környezetminőség nem megfelelő megvalósítására jelentős részben visszavezethető halálozások tekintetében dobogósak vagyunk, hogy ez több tízezer magyar ember idő előtti halálához vezet évente, továbbá hogy csak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás hiánya tudományos becslések szerint meghaladja a GDP 1 százalékát. Pedig hány embernek és mennyit kell dolgoznia akár csak félszázalékos növekményért is! (12.00) A környezetvédelem intézményi é s ágazati célfeladatainak kiadása 2018ban összesen 285,6 milliárd forint volt, míg az ágazat kiadásai az előző évhez képest 327,2 milliárd forinttal alacsonyabban teljesültek az uniós fejlesztési források kifutása miatt, ami rendkívül érzékenyen érintette az egyes szakterületeket. A nemzeti parkok finanszírozása továbbra is aggodalomra ad okot, csupán a vízügyi igazgatóságok kaptak némi pluszpénzt. A helyzet nem csupán az, hogy a kormány nem áldoz a környezetvédelemre, a helyzet sokkal rosszabb, mert a kor mány igen jó pénzt húz évente az ökoadókból és a kvótabevételekből, csak éppen lenyeli és másra költi el. Az energiadó bevételei 1,2 milliárddal voltak a tervezett fölött, a bányajáradék bevétele 18,7 százalékkal haladta meg a költségvetési törvényben szer eplő eredeti 36,8 milliárd forintot, a 2018. évben az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítése során 72,2 milliárd forint bevétel érkezett a központi költségvetésbe, amely összeg valamivel több mint a háromszorosa volt az eredetileg terveze tt értéknek. De - a teljesség igénye nélkül - a cégautóbevétel 35 milliárd, a közműadó 54 milliárd forint, míg a termékdíjbevétel 79 milliárd forintot hozott a konyhára. De hova lesznek ezek a pénzek? Itt miért nem érvényesül az az elv, hogy ezeket a forr ásokat maradéktalanul a környezetügyi feladatokra kell elkölteni? (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De nézzük meg, hogy mi van a kiadási oldalon! Az éghajlatváltozásra való felkészülés, alkalmazkodás mint alapvető nem zetstratégiai cél koncepcionálisan és alapvetően hiányzik a központi költségvetés elköltésekor. Az egész klíma, energia- és zöldgazdaságpolitikai rendszer támogatása nem éri el a 15 milliárd forintot sem. A vízi közművek állami rekonstrukciós alapjának 2 018. évi támogatása nulla forint. A BM költségvetésében a víz, környezet- és természetikatasztrófaelhárítás 6,3 milliárdján felül alig találni érdemi, a hazai vízgazdálkodás fejlesztését célzó központi költségvetési ráfordítást. Az ivóvízbázisvédelmi pr ogram végrehajtására 0,1 millió forint támogatás szerepel. A víz keretirányelv végrehajtására 10 millió forintot fordítottak.
