Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 10. kedd - 102. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK:
2068 Magyarország Alaptörvénye kimondja: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre .” Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának jogi alapját 1993ban teremtette meg a magyar Országgyűlés a LXXVII. számú, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásával, ezzel kinyilvánítva, hogy a nemzeti és etnikai ö nazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, ezeket tiszteletben tartja, nekik érvényt szerez. 25 évvel ezelőtt, az 1994. december 11i önko rmányzati választások idején kaptak először lehetőséget - akkori szóhasználattal - a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek a települési kisebbségi önkormányzataik megválasztására. A települési kisebbségi önkormányzatok képviselői, az úgynevezett ele ktorok választották meg ezután 1995 elején az első országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűléseit. A bolgárok, a romák, a görögök, a horvátok, a lengyelek, a németek, az örmények, a románok, a ruszinok, a szerbek, a szlovákok és a szlovének éltek a törvé ny adta lehetőséggel, majd 1998ban már a magyarországi ukránok is megalakították a települési és országos nemzetiségi önkormányzataikat. A módosított 1993. évi LXXVII. törvény a 2006os kisebbségi választások alkalmával nyújtott először lehetősé get a hazai nemzetiségeknek a középszintű, megyei nemzetiségi önkormányzatok megválasztására is. Ezzel Európában egyedülálló nemzetiségi önkormányzati rendszer alakult ki, amely törvény által garantált, rendszerszintű érdekképviseletet biztosított a Magyar országon élő nemzetiségeknek. Az országos nemzetiségi önkormányzatok eredményes munkáját igazolja az is, hogy az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége éppen tegnap vehette át az alapvető jogok biztosától a Justitia Regnorum Fundamentum díjat, mely hez ezúton is gratulálok. A nemzetiségi önkormányzati rendszer 25 évvel ezelőtti bevezetéséhez hasonlóan nemzetiségeink életében történelmi jelentőségű volt az öt évvel ezelőtti, 2014. évi parlamenti választás, mellyel több mint 20 éves mulasztásos alkotmá nysértést felszámolva a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviselethez jutottak. A parlamenti képviselet, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága munkájának az eredményeként az első három évben a nemzetiségi támogatások mintegy négyszeresére emeléséve l biztosítottuk a nemzetiségi önkormányzataink és nemzetiségi egyesületeink alapvető működésének feltételeit, az utóbbi két évben pedig a nemzetiségipedagógusprogram kidolgozásával és elindításával megalapoztuk gyermekeink és unokáink nemzetiségi jövőjét. A magyarországi nemzetiségek nevében ezért ezúton is szeretném megköszönni a magyar politikának ezeket a rendkívül kedvező változásokat, a magyar kormányoknak a pozitív döntéseket, az előző és a mai magyar parlamentnek, hogy a Magyarországi nemzetiségek b izottsága előterjesztéseit minden esetben egyhangúlag támogatta, elfogadta, a nemzetiségi kérdéseket a politikai csatározások témái közül kivette. Isten tartsa meg jó szokásukat a jövőben is, mert még sokáig lesz rá szükségünk. Köszönöm, hogy meghallgattak ! Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nemzetiségi képviselő úr napirend előtti felszólalására a kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó .
