Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 10. kedd - 102. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz):
2065 nyilatkozatainak érvényt szerezve hozza meg azokat a politikai döntéseket, amelyek nyomán a kárpátaljai magyar nemzeti közösség visszakapja a korábban már létezett jogait, és amelyek nyomán Magyarország és Ukrajna kétoldalú kapcsolatai újra v isszatérhetnek a korábbi mederbe. A mi álláspontunkat támasztja alá a Velencei Bizottság elmúlt héten nyilvánosságra hozott jelentése az ukrán kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvényről. A Velencei Bizottság következtetéseiben arra szólítja fel a z ukrán felet, hogy vizsgálja felül a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvényt, alkalmazását pedig függessze fel egészen addig, amíg a kisebbségi törvény elfogadásra nem kerül Ukrajnában. Cake Olivio képviselőtársamnak szeretném mondani - még a n apirend előtti felszólalások keretében fogalmazott meg kérdést, arra ott nem volt módom választ adni , hogy igen, Ukrajna kérdése feljött a NATOcsúcstalálkozón, mi világossá tettük, hogy mindaddig blokkolni és vétózni fogjuk a NATO és Ukrajna további köz eledését, amíg az ukránok meg nem felelnek azoknak a nemzetközi kötelezettségeiknek, amelyeket egyébként a NATO felé is vállaltak, hogy folyamatosan fejlesztik a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Utolsó mondat pedig: önnek igaza volt, képviselő úr, abban, hogy Magyarországon a Huawei mint kínai vállalat építi az 5G infrastruktúrát, csak a helyzet az, hogy a mondat második felét nem idézte: teszi mindezt a Vodafonenal kötött szerződés a lapján, amely az egyik legnagyobb brit vállalat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Zsigmond Barna Pál képviselő úr, a Fidesz képviselője, „Aktuális ügy ek” címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian emlékszünk rá, hiszen nem volt annyira régen, ami kor illegális migránsok tízezrével vonultak be hazánk területére, és tarolták le földjeinket, foglalták el köztereinket vagy éppen autópályáinkat. Okmányok hiányában saját maguk azonosítására is képtelenek voltak, és rendkívül érdekes módon majd’ mindegyik üket ugyanúgy hívták és ugyanakkor születtek, jellemzően január 1jén. A túlnyomórészt 30 év alatti, katonakorú férfiakból álló tömegek ellenőrzés nélküli bevonulásával járó biztonsági kockázat mindenki számára szemmel látható volt. Felismerve ezen veszélyt 2015ben Magyarország Kormánya végeláthatatlan és eredménytelen brüsszeli értekezletek szervezése helyett elsőként tett érdemi lépéseket azért, hogy az illegális migrációt megfékezzük vagy legalábbis jelentős mértékben vissz aszorítsuk. Emiatt persze kaptunk hidegetmeleget, mert mi nem arról akartunk tárgyalni, hogy hogyan tudnánk még több embert behozni a kontinensre, és hogyan tudnánk őket szétosztani, hanem arról akartunk tárgyalni, hogy hogyan tudjuk megvédeni a schengeni övezet külső határait , és ezzel páhuzamosan a segítséget oda vinni, ahol arra szükség van, nem pedig a bajt ide hozni. A magyar kormány migrációs politikája pedig szemmel láthatóan bevált, hiszen a zöldhatáron határsértést elkövető migránsokat kiváló ere dményességgel tudjuk elfogni még a határsértés pillanatában vagy a határ menti területek közvetlen közelében. Habár a nagy ellenzéki összeborulás résztvevői Gyurcsánytól Karácsonyig számos esetben bagatellizálták el az egész Európát sújtó bevándorlási váls ágot, és próbálták ráerőltetni hazánkra a migránskvótát, a magyar emberek mégis elsöprő többséggel mondtak nemet a kötelező kvótára. 2016ban ugyanis egyértelmű üzenetet küldtünk a migránsbarát hazai ellenzéknek és a brüsszeli bürokratáknak. Hiába próbáljá k egyes uniós tagállamok újra felszínre hozni ezt a témát, hiába látogat el Soros György újra és újra Brüsszelbe, hogy megossza a migrációösztönző gondolatait, mi, magyarok 98 százalékos többséggel mondtunk nemet a tagállamok közötti kötelező elosztásra.
