Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 10. kedd - 102. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP):
2063 Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nemrég a saj át Facebookoldalán arról elmélkedett, hogy vajon miért kapott virgácsot - vajon miért kapott virgácsot... (Gréczy Zsolt: Október 13…) A mostani kiváltó okot nem ismerjük, de a múltra vonatkozóan azért van pár tippünk, és abban biztos lehet, hogy okkal kap ta, mert a legnagyobb virgács ebben az országban önnek jár. Békés karácsonyt kívánok önnek! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Gréczy Zsolt: A családbarát pornósról nem szóltál egy szót sem… - Zaj a teremben.) ELNÖK: Kö szönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök csenget.) Napirend előtti felszólalásra jelentkezett: „Az ülésszak külpolitikai kérdései” címmel Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője. Öné a szó, frakcióvezető úr. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Folyamatos zaj. - Az elnök újból csenget.) Az ülésszak végéhez értünk, illő, hogy eg y visszapillantást tegyünk erre az időszakra meg az azt közvetlenül megelőző napokra. Kétségtelen, hogy az önkormányzati választás volt azoknak a napoknak a legfontosabb eseménye. Ismerjük az eredményt, az okokat és a tanulságokat is, és sajnos a következm ényeit is, amiről ma már sok szó esett. Azonban ma nem belpolitikai, hanem külpolitikai kérdésekről szeretnék szólni. Általánosságban nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy Magyarország aktív és sikeres külpolitikai tevékenységet folytat. Ezt igazolja többek köz ött az a tény is, hogy rövid időn belül a magyar miniszterelnök találkozott az amerikai, az orosz, a francia, a török elnökkel, a kínai miniszterelnökkel, a német kancellárral, tehát az aktivitásnak és a magyar külpolitikát érintő tiszteletnek a jelét láth atjuk ebben. Ha röviden meg akarjuk fogalmazni, hogy mi is a célja a magyar külpolitikának, akkor egy mondattal azt mondhatnánk, hogy a magyar érdekek képviselete. Ez néha azt jelenti, hogy védenünk kell a szuverenitásunkat, a külpolitika terén épp úgy, mi nt a határon túli magyarok érdekében, jogaik védelmében, de jelenti azt is, hogy részesei vagyunk a nemzetközi szolidaritásnak. Ennek több jele van, még visszatérek erre is. Három eseményt szeretnék röviden ismertetni. Az egyik Magyarország hosszú távú, bi ztonságos gázellátásának a kérdése. Ez részben külpolitikai, de valójában külgazdasági kérdés. Ha a nyugatkeleti együttműködést nézzük, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy Kelet nyersanyaga és Nyugat technológiája jó, ha találkozik, és ez a magyar gázellát ás esetében is így van. Sok szó esik a gázbeszerzés diverzifikálásáról, azonban, ahogyan szellemesen elhangzott egy válaszban, ehhez két dolog kell: gáz és cső. És amíg nincs meg minden, addig bizony ez nehéz kérdés, még ha a szándékainkban meg is van. Az elmúlt időszakban történt tárgyalás a gáz forrásának gazdájáról, a Gazpromról, illetve a velük való egyezmény megkötéséről, és ennek az együttműködésnek az eredménye az is, hogy tele vannak a magyar gáztárolók 6,4 milliárd köbméter gázzal. Most a gáz Kelet ről jön. Természetesen Nyugatról is jön gáz, még ha annak a forrása is keleti. Reményeink szerint előbbutóbb a déli is megvalósul. Egy másik kérdést is hadd vessek fel és hadd említsek miniszter úrnak, Ukrajna kérdését. Ma már elhangzott a NATO közeledésé t blokkoló magyar vétó, majd az azt követő eredmény, amikor a közös nyilatkozatba bekerült a kisebbségi és nyelvhasználati törvényben korlátozott jogok visszaadásának a kérdése. A magyar érdek kettős Ukrajna kapcsán, az egyik a magyar kisebbség jogainak vi sszaszerzése, a másik pedig Ukrajna stabilitásának a biztosítása, hiszen egy ütközőzónáról van szó, arról az államról, amelynek biztonsága, stabilitása magyar érdek is. És harmadikként egy látszólag egyszerű kis kérdést hadd említsek, ami azonban bizonyítj a a nemzetközi szolidaritásunkat, az albániai földrengés következményeinek elhárításában nyújtott
