Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
198 A gazdaság teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti hatását. 2018ban a foglalkoztatottak száma is jel entősen, 1,1 százalékkal tovább növekedett. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2 százalékkal növekedett, míg a közszférában a létszám 3 százalékos csökkenést tudott mutatni. Elmondhatjuk, hogy ma már 4,5 millió fő dolgozik, és ami még fontosabb, 4,5 millió fő adózik Magyarországon. Ez 69,2 százalékos foglalkoztatási rátát eredményezett, az aktivitás pedig elérte a 71,9 százalékot. A munkanélküliségi mutató 3,7 százalékra csökkent, ami közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, vagyis aki ma munkát ke res és dolgozni szeretne, az jó eséllyel talál magának elfoglaltságot. Közgazdászok egyértelmű véleménye szerint ugyanis a 3 százalékos szint elérése esetén már nem beszélhetünk munkanélküliségről, hanem inkább természetes fluktuációról. Mélyen tisztelt El nök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik legfontosabb gazdasági adat, amely az embereket érdekli, az infláció. Elmondhatjuk, hogy az árak átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek 2018ban, így az infláció mértéke alacsonyabb lett a tervezett 3 százalékosnál . Az emelkedés hátterében elsősorban az élelmiszerek, azon belül a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a tejtermékek drágulása állt. A másik ok pedig az európai konjunktúra hatására a kontinens felől érkező inflációs nyomás volt, jelentősen drágultak az új autók és a műszaki cikkek is. A bruttó államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 2018 végére 70,2 százalékra süllyedt. Szeretném kiemelni ezt az arányt, mivel ha összehasonlítjuk, 2011ben még ez az arány 80 százalék volt. A magyar államadóss ágkezelés fő stratégiai célja továbbra is az adósságráta csökkentése a lakossági állampapírok állományának növelésével, illetve a devizaadósság arányának mérséklésével párhuzamosan. A devizaarány tekintetében még komolyabb áttörést sikerült elérni. A 2011 . év végi 52 százalékról 23 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 36 százalékra esett vissza. Úgy vélem, nem kell megmagyarázni, hogy ez milyen mértékben csökkenti az ország devizakitettségét és külső sérülékenységének kockázatát. Egy ország államháztartásának helyzetét illetően fontos beszélni a költségvetési hiány mértékéről is. Az előző esztendőkben ez a mutató az uniós módszertan szerint nemzeti össztermékhez képest mindössze 2,3 százalék volt. A fentebb felsorolt makrogazdasági tényszámo k mind azt mutatják, hogy az ország gazdasága jól teljesített 2018ban, és ezt jó ideje már a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek is elismerik. Ez év februárjában ugyanis egy kategóriával, a BBBosztályba sorolták (sic!) hazánk hitelminősítését, és néhány nappal ezelőtt, éppen tegnap is bejelentésre került egy hitelminősítőnek az újabb felminősítése. Ha jól tudom, a héten még várható egy hitelminősítő intézet adatainak a nyilvánosságra hozása. A fiskális politikát illetően megállapíthatjuk, hogy 2018ban i s voltak a bevételi és kiadási oldalt egyaránt jelentősen befolyásoló változások, de ezek összességében nem rontották a központi költségvetés hiányát. A központi költségvetés bevételei az előirányzatokhoz képest nagyobb összegben teljesültek, a legtöbb adó nem, például a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a kisvállalati adó, a pénzügyi tranzakciós illeték… - a tervtől alacsonyabb teljesülés csak néhány kisebb adónemnél volt megfigyelhető, például az egyszerűsít ett vállalkozási adónál vagy a reklámadónál. Szintén pozitívan hatott a költségvetés egyenlegére, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesülése közel kétszerese lett a tervezettnek, melyben jelentős szerephez jutott a széndioxidkvóták értéke sítésére befolyt bevételek vártnál jóval magasabb összege. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a pénzforgalmi szemléletben az állam milyen célra milyen arányban költött. Az állam saját magára, annak működtetésére 19,1 százalékot, jóléti funkciókra össz esen 49,1 százalékot, gazdasági funkciókra 17,4 százalékot, államadósság kezelésével kapcsolatos kiadásokra pedig 5,6 százalékot költött. Úgy vélem, az ilyen típusú osztályozása a költségeknek nagyon
