Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 3. kedd - 100. szám - Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 5/2018. (V. 8.) OGY határozat módosításáról történő határozathozatal: - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (független):
1970 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom nevében szeretném felhívni mindenkinek a fig yelmét a teljesség igénye nélkül néhány, a magyar gazdatársadalom jelentős részét érintő és egyre súlyosbodó problémára. Rögtön az első helyen a piacszerzést, a termékeink piacra juttatását és a felvásárlási árakat említeném, de hasonlóan fajsúlyos problém a a munkaerőhiány, mint ahogy ebbe a körbe kell sorolni a vis maior ügyek kezelését, a kárenyhítési alappal kapcsolatos problémákat. (11.40) De sajnos a vezető problémák, a vezető gondok között szerepel például az adóvisszaigénylések, a birtokrendezés k éslekedése, illetőleg a különböző uniós támogatások kifizetése körüli késedelmek és visszásságok problematikája. Az időkeret szűkösségére való tekintettel mintegy áttekintő jelleggel fogok ezeken a problémákon most végigmenni, és a közeljövőben igyekszem e zeket majd tételesen, különkülön részletesen feldolgozni és bemutatni. Ami a felvásárlási árak kérdését jelenti, és ha csak a gyümölcságazatra gondolunk - ez hozzám a családi gazdaságunk révén közelebb is áll , akkor azt mondhatjuk, hogy relatíve sikeres évet zárunk, de ez nagyobb részt annak köszönhető, hogy a lengyel, illetőleg a nyugateurópai versenytársak olyan fagykárokat és vis maior károkat szenvedtek el, amelyek segítették a magyar gyümölcsök, legalábbis a magyar gyümölcsök egy részének piacra ju tását és egy átlagosnál valamivel magasabb felvásárlási ár kialkudását. De gyakorlatilag ez az oroszrulettszerű, szinte a környezetnek, az éghajlatnak, az időjárási tényezőknek való kitettség egyik évben előnyünkre, másik évben a hátrányunkra fordul. Itt a híres, a méltán híres magyarlengyel barátság talán némileg csorbát látszik szenvedni, ugyanis gyümölcsfronton a lengyel barátaink a legnagyobb versenytársaink, és az ottani kedvező szerkezetátalakítás, illetőleg az ő piacrajutási lehetőségeik, akár a feh érorosz útvonalakat kihasználó, Keletre történő értékesítési lehetőségeik és a jóval magasabb támogatások komoly előnyt jelentenek a lengyel gazdáknak, éppen ezért képesek jóval versenyképesebb árakon értékesíteni a lengyel gyümölcsöket akár a magyar piaco n is. Aztán mindjárt itt van a munkaerőhiány kérdésköre, amely teljesen abszurd, tudathasadásos módon az északi és északkeleti megyékben egyszerre van jelen a munkanélküliséggel, és igaz, hogy valamennyit javul a helyzet azokon a településeken, ahol a közm unkát megfelelően megszervezik, de ott, ahol a közmunka és a mezőgazdasági idénymunka, szezonmunka közötti átjárást a helyi közmunkaszervezők, a helyi önkormányzatok nem megfelelő eréllyel biztosítják, ott bizony egyre súlyosabb gondokkal küszködnek a kézi munkaerőigényes ágazatok, a zöldséggyümölcs ágazat kifejezetten ilyen. Itt a gépesítettség, mondjuk, a szántóföldi kultúrákhoz képest jóval csekélyebb mértékű a termelés jellegéből adódóan. Aztán utaltam egy vagy két perccel ezelőtt a Kárenyhítési Alap p roblémájára. Ez a tavaszi fagykárok, viharok, jégkárok idején - főleg a májustól szeptemberig terjedő időszakban - visszatérő rémálom, ugyanis hiába van legalább 20 milliárd forint körüli összeg a Kárenyhítési Alapban, ez az alap jelen állás szerint a nevé nek megfelelő hatást vagy célt sem tudja betölteni, funkciót sem tudja betölteni, mert legfeljebb kárenyhítgetési alapnak lehet csak nevezni; hiszen a számítási módszer, a számítási képlet miatt azt látjuk, hogy többmilliós vagy több tízmilliós terméskiesé s esetén legfeljebb néhány százezres kárenyhítéssel számolhat az adott gazda. Az adóvisszaigénylések kérdése talán a legcsekélyebb súlyú probléma. Itt azt emelném ki, hogy a tárgyévet követő év májusában történő jövedékiadóvisszaigénylés, a gázolaj utáni jövedékiadóvisszaigénylés szabályain talán időtényezőt tekintve illendő lenne javítani; mint ahogy a birtokrendezés is késlekedik, folyamatosan ígérgetik. Valóban, erre többször elhangzottak már különböző javaslatok. A Mi Hazánk Mozgalom nagyon bízik abb an, hogy februárban ez a Ház elé kerül, legkésőbb márciusban sikerül elfogadni, és szakaszos hatályba léptetéssel vagy akár egy
