Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 3. kedd - 100. szám - Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 5/2018. (V. 8.) OGY határozat módosításáról történő határozathozatal: - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1968 sportokét, illetve lassan két évtizede államilag támogatott tevékenységi forma is, és gyakorlatilag a társadalom fele valamilyen formában játszik vagy nézi az esportot. Dániában például az ottani kulturális miniszter egy esportbizottság létrehozását jelen tette be, hogy az ottani társadalommal minél jobban meg tudják ismertetni ennek a sportolási formának a mindennapjait. Hát, kicsit messze vagyunk tőle. Képzeljük el, hogy Kásler Miklós majd mikor fog ilyen téren nyilatkozni - erre talán még várhatunk néhán y évet. Amerikában régóta sportolói vízum jár a kiváló esportolóknak, vagy éppen ösztöndíjakkal támogatják őket, és lehetne mondani Kínát, amely gyakorlatilag egy külön esportvárost hoz létre hatalmas, 42 milliárd forintnyi támogatásból. Tehát ezekhez képe st, lehet nyugodtan mondani, hogy fényévekre vagyunk a többi országtól, és ahhoz képest, hogy mennyire gyorsan fejlődik ez a terület, világszinten egyébként 450 millió ember játszik vagy nézi ezeket a sportokat. Magyarországon, amikor első alkalommal felsz ólaltam, akkor még azt lehetett becsülni, hogy körülbelül 250 ezer embert, alapvetően inkább fiatalokat érint, ma már inkább a félmillió a helyes szám. Ez is mutatja, hogy mennyire gyorsan fejlődik ez a terület. Így én arra szeretném a mostani felszólaláso mban is biztatni a kormányt, hogy foglalkozzon áthatóan, stratégiai szinten ezzel a területtel. Én két éve úgy fogalmaztam, hogy a közbeszéd részévé kellene tenni. Ilyen téren is lenne még bőven tennivaló, mert nagyon sokan azt sem tudják, hogy mi az, és k ülönböző sztereotípiák élnek az emberek fejében, főleg negatív sztereotípiák. Tehát nagyon fontos lenne ezeknek az eloszlatása. Fontos lenne ugyanakkor, őszintén beszélve arról, hogy persze ennek a területnek is lehetnek hátrányai, függőséget okozhat, ezek kel is foglalkozni kell, megelőzni ezeket. A kormánynak támogatnia kellene minél több alulról szerveződő kezdeményezést, akár dán példára egy esportbizottságot is létre lehetne hozni, hogy döntéshozói szinten legyen megvitatva az érintettekkel, hogy miben tudnak még támogatást nyújtani; de például azt is mondhatnám, hogy Franciaországban és Norvégiában külön esporttörvény létezik, amely a versenyzők és a csapatok jogállásáról vagy a versenyszervezés kritériumairól szól. A szabályzói kérdések viszont még nem egészen tisztázottak nálunk meg sok országban, de itt van Franciaország és Németország példája. Lehetne beszélni a tehetséggondozás fontosságáról, hogy ebben milyen lépésekre lenne szükség, és még lehetne bőven sorolni, hogy milyenfajta teendői lehetnének döntéshozói szinten is egy kormányzatnak. Így tehát felszólalásom végén arra szeretném ismételten felszólítani, felkérni a kormány illetékes képviselőit, hogy járjanak élen ezen terület gondjának a viselésében, segítsék őket, rengeteg módon megtehetik ezt . A Jobbik továbbra is ebben partner szeretne lenni, és minden segítséget megadunk ehhez. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „A hazai agrárium kihívásai” címmel. Öné a szó, képviselő úr. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Óriási gond van, a hazai és európai méhészek tömegesen a dják fel ezt a hivatást. Azzal kapcsolatban, ami miatt úgy éreztem, hogy itt a Ház falai között újra meg kell szólalnom ebben a kérdésben, az az, hogy a vadbeporzók eltűnése tovább súlyosbítja a helyzetet, már a tekintetben, hogy a méhészcsaládokon kívül m ég milyen széles társadalmi réteget érint ez a probléma. De beszélhetnénk a biológiai sokszínűség visszaszorulásáról, vagy éppen az élelmiszereink hatékony beporzásának hiányából fakadó nemzetbiztonsági kockázatról. Egyébként világszinten a méztermelés egy harmadát az Európai Unióban fogyasztjuk el, ez 550 ezer tonnát jelent évente, és ennek mintegy felét tudjuk az Európai Unióban előállítani, a másik része értelemszerűen harmadik ország irányából érkezik. Ez jellemzően egyébként Kína, Ukrajna,
