Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 3. kedd - 100. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS, innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1945 megújuló energiaforrások szélesebb körű hasznosításához vezet, hanem sokszor a bányászat fellendüléséhez is. Példaként említhetem a tenger alatti dró nok vagy a röntgensugaras új feltáró eljárások vagy a 3Ds képalkotó technika ötvözésének alkalmazását a földtani kutatásokban, új technológiák elterjesztését az olaj- és földgázkitermelés területén, aminek következtében olyan területeken is érdemes lesz a kitermelést újraindítani, ahol az elmúlt évtizedekben már leállt a munka. A hazai bányászat sorsa ezzel összefüggésben azért is kulcsfontosságú, mert a jövőben az energia - különösen pedig az energiafüggetlenség - egyre inkább felértékelődik, miközben egy re fontosabbá válik a karbonmentesség. E téren a kormány szándéka szerint 2030ra - ahogy államtitkár úrtól már hallottuk - az áramtermelésünknek már több mint 90 százaléka széndioxidmentes lehet, így Magyarország teljesíti majd az Unió előtt vállalt köt elezettségeit. A hazai szén eddigi felhasználásának módja és szerepe az előzőek szerint is láthatóan változik majd. (10.00) De ez nem vezethet oda, hogy energiaimportfüggőségünk tovább növekedjen. Ezért is remélem, hogy ennek a nagy múltú szakmának lesz jövője itt, Magyarországon, hazánkban is. Ebben bízva és ennek hitet adva kívánok a holnapi ünnepi nap alkalmával bányászköszöntéssel: jó szerencsét! Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevébe n Schanda Tamás államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. SCHANDA TAMÁS JÁNOS, innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszö nöm, hogy a magyar történelem egy olyan szeletére irányította a figyelmet, amely ezer éven keresztül meghatározó szereppel bírt, és szerves része volt hazánk erősödésében. A magyar bányászat jelentőségét egész Európában ismerték és elismerték. A bányaváros ok és települések méltó rangot vívtak ki maguknak, a Felvidéktől Komlóig, Tatabányától Kárpátaljáig virágzott a magyar bányászat. Ez a szektor alkotta csaknem ezer éven át a legjelentősebb magyar nagyipart. Belőle nőttek ki a meghatározó ipari területek, mint a vegyipar és a gépipar. A bányászat nyújtott keretet a különböző tudományágak fejlődéséhez a kémiától a méréstanig, és nagy hatással volt a műszaki felsőoktatás fejlődésére is, ezáltal a természettudományos ismeretszerzés erősítésére, ha például - ah ogy ön is említette - a közel 300 éves Selmeci Akadémia megalakulására gondolunk, a miskolci és a soproni egyetemek jogelődjére. Az a hagyományrendszer, amelyet az akadémisták létrehoztak, ma is élő és virágzik; egy lenyűgözően színes és példás módja a sza kmai összetartozás erősítésének, amely sok évvel a diploma megszerzése után is elkíséri a volt hallgatókat. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években sokat tettünk annak érdekében, hogy a nagy múltú iparág hagyományait megőrizzük, és a szektorban dolgozók számára a lehető legjobb jövőképet alakítsuk ki. 2018ban jelent meg az energetikai ásványvagyon hasznosítási és készletgazdálkodási cselekvési tervről szóló kormányhatározat, amely a hazai készletek költséghatékony és környezetkímélő hasznosításával az importfüggőség csökkentését tűzte ki célul. Az intézkedéseknek köszönhetően új hazai projektek, munkahelyek és beszállítói láncok jöttek létre. 2013 óta hét koncessziós forduló zárult le, aminek eredményeként 35 szénhidrogénre és 4 geot ermikus energiára irányuló kutatástermelési jogot ítéltek oda. A nyertes pályázók mindösszesen 64 milliárd forint hazai beruházás elvégzésére és további 40 milliárd forint opcionális kutatási munkaprogram kivitelezésére tettek vállalást. A megújuló konces sziós rendszernek már kézzelfogható eredményei is vannak, hiszen a termeléscsökkenés az elmúlt években megállt, sőt az utóbbi két évben növekedni kezdett. Az idei évben a kitermelt kőolaj 35 százaléka és a kinyert
