Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
192 A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nominálisan és GDParányosan is jelentős csökkenést mutatott az előző évhez képest. Tehát 2018ban a hiány az előző évinél mintegy 21 százalékkal volt kevesebb, a GDP 3,4 százalékát tette ki, szemben a 2017. évi 4,7 százalékkal. A magyar gazdaságot fűtő aktuális hajtóerők ismeretében azért teljesen váratla nnak nem nevezhetjük a költségvetési folyamatokat jellemző tendenciákat. Már a Költségvetési Tanács munkájának támogatását szolgáló, a 2018as költségvetési folyamatokról készített makrogazdasági elemzésünk előrevetítette a GDP növekedésének a költségvetés végrehajtására gyakorolt pozitív hatását. De talán mégis 2014 után ’18 az a választási év, amikor a korábbi húsz évben mindig is egyféle választási ciklikusságot lehetett érzékelni, és azt a közgazdászok és a gazdasági környezetre érzékenyebb érintettek i s joggal kifogásolták. Ez nem történt meg 2014ben, így ’18ban sem, hiszen a csökkenő hiánytendencia és az adósságpálya csökkenésének legfőbb makrofolyamatai ezt a kilengést, ezt az eltérést egyértelműen nem igazolják. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a gazdasági növekedés erősödését számos keresletélénkítő kormányzati intézkedés is támogatta, amelyek így kedvezően hatottak vissza a költségvetési folyamatokra, tehát nem csak a külső gazdasági környezet az egyetlen hatótényező. A GDP bővülését, valamint a gazdaság fehérítését és az adóbeszedés hatékonyságának növelését szolgáló intézkedések együttes eredményeképpen 2018ban a központi alrendszer összes bevétele a tervezettet 6,2 százalékkal haladta meg. Ezen a ponton szintén szeretném visszaidézni és megáll ni egy pillanatra, hogy 2010ben még - az év közben bevezetett új adónemek ellenére - az adóbevételek összességében mintegy 236 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől. A legnagyobb bevételi elmaradás akkoriban a lakosság befizetéseinél, illetve a fog yasztási típusú adóknál volt tapasztalható. A 2011. évi zárszámadás ellenőrzése is hasonló megállapításokat eredményezett, az adó- és adójellegű bevételek alulteljesülésével kapcsolatban az ÁSZ, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adó, járulék- és egyéb hátralékok 2268 milliárd forintot kitevő állományára, valamint annak az adóbevételek teljesülésére gyakorolt hatására hívta fel a figyelmet. A 2013. évi zárszámadás ellenőrzése már egyértelműen nyilvánvalóvá tette a központi költségvetés bevételi oldalának jelentős részét biztosító adóbeszedés hatékonyságának javítását szolgáló intézkedések szükségességét, hiszen ekkor az adó- és adójellegű bevételek összességében már mintegy 534 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal maradtak el a tervezett előirányzathoz képest. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy csökkenő adókulcsok mellett túlteljesülnek a tervezett adóbevételek, vagyis működik a fenntartható kifehérítés magyar modellje. Az elmúlt években a kormányzat úgy csökkentette elsősorban a foglalkoz tatást és a munkát terhelő adókat, az Országgyűléssel összhangban természetesen, hogy közben évről évre nőnek, a tervezetthez képest túlteljesülnek az adóbevételek. Rendkívül beszédes adat, hogy az úgynevezett áfarés, ami a kivetett áfa és valóban a költsé gvetésbe be is érkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti, a 2013as, az Eurostat által becsült mintegy 23 százalékról 2018ra 9 százalékra csökkent, ahogy mondtam, az európai statisztikai hivatal értékelése szerint is. Ez a szám jobb, mint az európai uniós átlag, és megközelítette, gyakorlatilag el is érte Ausztria szintjét. Azt gondolom, hogy ez az adat önmagában egyfajta világcsúcsot jelent, de az bizonyos, hogy az Európai Unió tagállamai közö tt a legdinamikusabb fehérítést jelenti, és ezt érte el Magyarország néhány év alatt, és én azt gondolom, ez egy jelentős antikorrupciós cselekménynek és tevékenységnek a következménye és eredménye is. Mindehhez kellett a kedvező gazdasági környezet termés zetesen, de az átalakuló adópolitika, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóbeszedési hatékonyságának megerősítése, a bevezetett új digitális adóellenőrzési és adóbeszedési eszközök, mint az online pénztárgép vagy az EKÁER, illetve az online számlázás, valamint nem utolsósorban a becsületesen adózó és vállalkozó magyar
