Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 25. hétfő - 98. szám - Napirend utáni felszólalások: - ÁGH PÉTER (Fidesz):
1764 ÉszakVas megyéhez kötődnek. Körzetem törvény által meghatározott központja Sárvár, melynek történelméhez számos neves személyiség kapcsolódik. Ilyenek voltak a Nádasdyak, Tinódi Lantos Sebestyén, Gárdonyi Géza vagy éppen a város első válas ztott országgyűlési képviselője, Batthyány Lajos mártír kormányfő. Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy egy másik miniszterelnök is kötődik a vasi településhez. Huszár Károly közel két évtizedig volt választott országgyűlési képviselő, akinek kormán ya száz évvel ezelőtt, 1919. november 24én alakult. (15.00) Az 1882ben született Huszár, miután tanítói oklevelet szerzett, a Katolikus Néppártban kezdett el politizálni. Már fiatalon a keresztényszocialista mozgalom, majd a Katolikus Népszövetség szül etésénél bábáskodott, és újságírói, szerkesztői feladatokat látott el. Képviselővé először 1910ben Sárváron választották. Az első világháború alatt az erdélyi hadsereg politikai és hírszerző osztályán teljesített szolgálatot. 1918ban az Országos Kereszté nyszociális Néppárt alapításában játszott szerepet. A proletárdiktatúra alatt letartóztatták, és egy ideig a gyűjtőfogházban őrizték, majd Bécsbe menekült. Kormányzati szerepet 1919ben kapott vallás- és közoktatásügyi miniszterként. November 24én ő lett az antant által is elismert és a társadalom minden osztályát képviselő, a parlament minden pártját tömörítő úgynevezett koncentrációs kabinet miniszterelnöke. A Huszárkormány meghatározott feladatok elvégzésére alakult. A két legfontosabb ezek közül Magya rország béketárgyalásokon való képviseletének megszervezése és az alkotmányosság helyreállítása, azaz a nemzetgyűlési választások rendezése, továbbá az államfő kérdésének megoldása volt. Ezért a Huszárkormány készült a béketárgyalásokra, és rendezte az ál lamforma kérdését. A nemzetgyűlési választásokat is megtartották 1920 januárjában, amelyen Huszár Károly ismét Sárváron szerzett mandátumot. Programjának végrehajtása után 1920. március 15én ért véget a kormány működése. A parlament életében továbbra is a ktív maradt. 1922ben, majd 1926ban is a sárvári szavazatokkal lett a tisztelt Ház tagja, melynek egy időben alelnöke is volt. 1925ben a város díszpolgárává választották. 1928ban mondott le képviselői mandátumáról, mivel az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke, ezzel felsőházi tag lett. ’34ben visszavonult a közélettől, ekkor megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. 1930ban ő szervezte a Szent Imreemlékévet, melyért XI. Piusz pápa a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjével tüntette ki. Későb b részt vett a budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszus előkészítésében is. Utolsó éveiben az Actio Catholica alelnökeként tevékenykedett. Élete során számos könyvet írt, nemzetközi előadókörutakat tartott, ahol többek között fellépett a magyar hadi foglyok érdekében. Az 1931es Országgyűlési almanach megjegyzi róla, hogy a háború utáni nyomor enyhítésére három nagy akciót hirdetett, melynek keretében figyelt a szegény sorsú tehetségek megmentésére, és ösztöndíjat szervezett a kiváló magyar tanulóknak . Itt, az ország Házában, a Delegációs terem előtti folyosón ő mondott beszédet a világháborús hősök emléktáblájának leleplezésekor. 1941ben halt meg. A Nemzeti Örökség Intézete szerint a Fiumei úti temetőben található sírja 2001ben vált védetté. Huszár Károly nagyra tartotta az őt a parlamentbe juttató választókörzetét. Szeibert János 1926ban megjelent Sárvár monográfiájának előszavát ő jegyezte. Ebben rámutatott, szabadságszerető, tekintélytisztelő, szorgos, istenfélő, jámbor, igyekvő, családi erényekb en tündöklő a sárvári nép; keresztény hitére és magyarságára büszke. Tisztelt Ház! Ahogy akkor, ma is a legnagyobb méltatással tudunk beszélni a Sárváron élőkről. Huszár Károlynak zavaros időkben kellett helyt állnia. Nekünk már egy békésebb korszak jutott , melyben a cél ugyanaz, mint az előttünk járóknak: egy gyarapodó várost és országot kell építenünk
