Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 25. hétfő - 98. szám - Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszternek - „Miért hagyja a kormány, hogy a bankok nyerészkedjenek a magyarokon?” címmel - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP):
1743 Ön azt a látszatot keltette itt, nagyon tisztességtelen módon, mintha Lezsák Sándor kapná ezt az összeget. Ő ebből egy fillért nem kap. Ő nem abból él, ami ott történ ik, hanem igyekszik forrásokat teremteni egy, most már egyházi tulajdonban, egyházi kezelésben levő intézménynek, illetve a Nemzeti Művelődési Intézetnek, és mindnyájunk érdeke, hogy ez jól működjön. Ennek forrásokat teremt, hogy egy fenntartható, valóban a nemzeti kultúrát erősítő intézmény legyen. Úgyhogy a leghatározottabban visszautasítom azt, amit a rendszerváltást egyik kivívó szabadságharcosról mondott, és amit az alapítvány működése kapcsán teljesen torzítóan megpróbált közölni, tisztelt képviselő ú r. (Dr. Brenner Koloman: A milliárdokról tessék beszélni, államtitkár úr!) Valóban, a rendszerváltás történetét kutató intézetnek az iratai, fogadó, nyomda és különböző szabadidős tevékenységet végző (Dr. Brenner Koloman: A milliárdokról tessék beszélni! A rra kérdeztem rá, hogy helyese az arány!) intézmények létrejönnek. Háromszáz embernek adnak helyben munkát. Bízunk benne, hogy valóban a nemzeti művelődést tudják szolgálni, sikerélményt, szellemi és fizikai felfrissülést mindenki számára kínálva egy, most már egyházi intézményben. Úgyhogy azt hiszem, szégyenteljes volt ez a két perc. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Brenner Koloman: Ez a két perc volt szégyenteljes! - Gréczy Zsolt: Térdre, imára, csuhások! - Taps a kormánypártok padsoraiból.) Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszternek - „Miért hagyja a kormány, hogy a bankok nyerészkedjenek a magyarokon?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csárd i Antal képviselő úr, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „ Miért hagyja a kormány, hogy a bankok nyerészkedjenek a magyarokon? ” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Tállai András államtitkár úr fog válaszolni. Csárdi Antal képviselő úré a szó. Parancsoljon! CSÁRDI ANTAL (LMP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Jó okunk van azt gondolni, hogy a kormányt hidegen hagyja, hogy a magyarországi bankok egész egyszerűen lehúzzák a magyar embereket. Ne hivatk ozzanak se a bankadóra, se a tranzakciós illetékre, mert azokat a bank egyszerűen tovább terhelte a magyar állampolgárokra. Pedig a problémára már a Magyar Nemzeti Bank is felfigyelt. A jegybank ismertette, hogy egyik európai országban sem olyan magasak a banki díjak, mint itthon. Egy kevésbé tehetős magyar család jövedelmének 1 százalékát viszik el a banki költségek, és ezt az arányt egyik ország sem közelíti meg. Csak a példa kedvéért: Németországban ez 0,35 százalék, Lengyelországban és Romániában egyará nt 0,23 százalék, ami, azt gondolom, rendkívül plasztikus összehasonlítás. A szegényebbeknek tehát érezhetően fáj a bankolás, miközben Magyarországon a bankok nyeresége 2018ban 648 milliárd forint volt. Ez egy hatalmas összeg, és ez csak magyar sajátosság . Lengyelországban például 1150 milliárd forint volt a bankszektor nyeresége, ami alig több, mint a duplája a magyar nyereségnek, pedig ez egy négyszer akkora piac a bankok számára. Mindeközben a bankok olyan díjakat számolnak fel, amelyek a hitelfelvevőke t igazságtalanul terhelik. Ilyen például a hitelfolyósítási díj. Ez a díj a hitelösszegnek akár 2 százaléka is lehet. Egy mai átlagos összegű lakáshitel esetében ez már több százezer forint. A minősített fogyasztóbarát lakáshitel ugyan maximálja ezt 0,75 s zázalékban, de még ez is több tízezer forintos összeget jelent. De ami még ennél is felháborítóbb, az az előtörlesztési díj. Ma, ha valaki szeretne megszabadulni a hitelétől és le szeretné zárni, túl azon, hogy egyébként a kamatok számítása és a törlesztőr észlet számítása úgy van kikalkulálva, hogy gyakorlatilag a teljes kamatösszeg 80 százalékát a futamidő
