Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 25. hétfő - 98. szám - Megemlékezés a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1711 A hazai régiók fejlődésében is létfontosságúak ezek a kisvállalatok, hiszen ezek termékeny működése biztosítja a lehe tőséget a fiataloknak, hogy helyben tudjanak boldogulni, ne kelljen elhagyniuk az otthonaikat, ne kelljen külföldre vándorolniuk, hanem helyben alapíthassanak családot, ott, ahol születtek. Nem rakhatják a magyar emberekre egy elkövetkező válság terhét. A külföldi nagyvállalatok számára egyértelmű szabályokat kell megfogalmazni: adózzanak Magyarországon és bővítsék a társadalmi szerepvállalásukat érdemi beruházásokkal, a szakképzés terén és az emberek mobilitását segítő érdemi infrastrukturális fejlesztések kel. Ehhez persze a jog uralmát és a független intézményeket is biztosítani szükséges, amiben az önök kormányzata nem igazán jeleskedik. Mi az emberek oldalán állunk, és mindent elkövetünk azért, hogy az emberek bőrét önök ne vihessék vásárra. Azért, hogy a külföldi nagytőke Magyarországon a magyarok érdekeit szem előtt tartó szabályok között működjön, a hazai kis- és közepes vállalkozások fejlődését segíteni kell. Mi emellett állunk ki. És önök mit tesznek ezzel kapcsolatban? Várom a válaszukat. Köszönöm s zépen. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, miniszterhelyettes úr. TÁLLAI ANDRÁS pénzü gyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor a magyar gazdaságról beszélünk, feltétlenül vissza kell tekintenünk. A visszatekintést tegyük meg egészen (Dr. Brenner Koloman: 1930ig! Ahogy szoktátok!) 2010ig, hiszen 2010ben a jelenlegi kormány úgy vette át az ország irányítását, hogy válságban volt a magyar gazdaság. 2010 óta, különösen a 2013as fordulatot figyelembe véve, a magyar gazdaság egészséges és kiegyensúlyozott növekedési pályá ra állt. 2010 óta a GDP 31,3 százalékkal bővült. Akkor az elmúlt évek adatai: 2017ben 4,3 százalékkal, 2018ban 5,1 százalékkal bővült a GDP, a gazdasági növekedés, és ugyanez az ütem tovább folytatódott 2019ben is, vagyis ebben az évben, hiszen az európ ai uniós összehasonlításban is az ország nagyszerű teljesítményt tudott produkálni. A harmadik negyedévben 5 százalékkal bővült a gazdaság, ez az uniós 1,3 százalékhoz képest közel négyszeres növekedést jelent. A magyar gazdaság egyébként minden területen jobban teljesített, például az építőipari termelés volumene 17,8 százalékkal, az ipari termelés 11,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti adatokat. A kereskedelmi üzletek forgalma is 5,8 százalékkal bővült az első kilenc hónapban, ami azt jelzi, h ogy a fogyasztás is jelentősen tudott növekedni, ez az elmúlt évek tendenciájába illik. Ami a kereseteket illeti, az év első nyolc hónapjában 10,8 százalékkal nőttek a nettó keresetek, a reálkereseteket figyelembe véve pedig meghaladta a 7 százalékot, 7,1 százalék ez az adat. (11.50) Nagyon kimagasló eredményt ért el ebben az évben a nemzetgazdaság a beruházások tekintetében is, hiszen a második negyedévben 19 százalékkal bővült a beruházások értéke, ez 2400 milliárd forintot jelent a nemzetgazdaságnak, é s október végéig már 62 nagyberuházás indult el az országban. De hogy valójában mi is ennek az oka, hogy az ön állításával szemben a magyar gazdaság, Magyarország teljesítménye mégis jó és kimagasló az Európai Unióban, nyilván ez egy összetett folyamat, tö bb dolog együttes fennállása okozta ezt a kiemelkedő eredményt. Kellettek hozzá a kormányzati intézkedések, az adó- és bérmegállapodás, a „Versenyképesebb Magyarországért” program, az otthonteremtési támogatás, az állami beruházások is. Nagyon kedvező a fo glalkoztatás és a már előbb említett bérfelzárkóztatás által elért lakossági fogyasztás is. De ugyanez igaz az újonnan kiépült exportkapacitásokra is, hiszen ezek is bővülést mutatnak, és mindehhez persze kellett az uniós források hatékony felhasználása.
