Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1680 valósult meg, mert amire önök hivatkoznak, hogy egyéni számla, az egy nyilvántartási rendszer. De azt most is tudjuk. Amikor valaki megszületik, tajszámot kap, van egy anyakönyve, az adatait rögzítik, ha van járulékfizetés, azt bevezetik, és kész. Nincs ebben az égvilágon semmi ördöngösség, az egy nyil vántartási rendszer. Ha végigvesszük a fogalmakat, ahogy ábécésorban berakták, de hát ezen túl is újként szerepel közöttük a tanulmányokat folytató tanuló, a hallgató, a tanulmányok szüneteltetése időtartamának meghatározása. Ugyanakkor alapvető változás, hogy a biztosítottak felsorolása úgy kezdődik, hogy a biztosított a kiegészítő tevékenységet nem folytató személynek nem minősülő, et cetera, et cetera, nem folytatom tovább, és ez alá került mindenki a felsorolásban. A fogalmak között meghatározzák, hogy ki számít kiegészítő tevékenységet folytatónak. Zárójelet nyitok: itt azokról van szó, azok a nyugdíjasok számítanak annak, akik a 6. §ban felsorolt valamilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytatnak. Felmerül a kérdés, legalábbis bennem mindenképp, hogy akkor ők miként válnak biztosítottá. Ráadásul a baleseti ellátásra jogosultak köréből kiveszik a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket. Érdekes az indoklásban az a mondat, hogy az új szabályozás immáron teljes mértékben mentesíti a saját jogú nyugellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét a biztosítás (sic!) és a járulékfizetés alól. Megint zárójelet kell nyitnom. Ennek hiányában biztosítási kötelezettséget, illetve járulékfizetést eredményezne, valójában így a dolgozó nyugdíjasok bizto sítása sem stimmel teljesen. Egy apró baki, s ezt is meg kell hogy jegyezzem. A felsorolások között benne felejtették a Független Rendészeti Panasztestületet, de hallottuk a híradásokból, hogy ezt egy jó héttel ezelőtt gyakorlatilag megszüntették, mert egy másik törvényjavaslattal kiírták a létező intézmények sorából. Továbbra is megmarad az a fura logika, hogy vannak biztosítottak, akik értelemszerűen jogosultak egészségügyi ellátásokra, és vannak azok, akik nem számítanak biztosítottnak, de legalább bales eti ellátásra vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válnak a törvény alapján. Erre Kovács képviselőtársam az előbb már utalt. Nincs magyarázat viszont arra, hogy miért tartja meg az új törvény ezt a logikát, mert nem az alapján válik szét, hogy dolgo zik valaki vagy sem, ráadásul a nyugdíjas, a kisgyermeket nevelő is dolgozhat az adott ellátása mellett. Miért lehet például, hogy a közérdekű nyugdíjasszövetkezet tagja biztosított, de a közérdekű munkát végző meg nem biztosított? Vagy hogy az álláskeres ési támogatásban részesülő biztosított, de a csetben, a gyedben - s a többi, s a többi, vannak még ellátási formák - részesülők meg nem? Vagy miért lehet külön pont a biztosítottak között a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal, miközben a sima nyugdíjas „csak” az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között van felsorolva? Eleve ho gy lehet biztosított az, akinek szünetel a biztosítása? Egyébként a köztársasági elnök hozzátartozójára vonatkozó rendelkezés eddig is szerepelt a törvényben, csak azt máshol könyvelték be. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak felsorolásánál megtartja a törvény azt a logikátlan sorrendet, ami a hatályosban is szerepel. Nem világos, hogy miért külön pont a gyes, és miért van egy másik pontban a gyod, a gyet, az ápolási díj és az időskorúak járadéka. Legalább ezt is összefésülhették volna véleményem szer int. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Arra nem akarok kitérni, hogy a százalékos arányok hogyan alakulnak át és melyik alap hány százalékot fog kapni, hiszen államtitkár úr ezeket részletezte, és azt hiszem, hogy ez mindenki számára érthető. Viszont van még egy dolog, amit szeretnék szóba hozni, és ez a járulékalapot képező jövedelem. Az átláthatóság kedvéért ez külön paragrafusban került szabályozásra. (15.30) Itt számomra nem világos, hogy az alapbérnél meghatározott szint, a legalább előző év júli usi átlagkereset kire és hogyan vonatkozik. Külön kiemeli az indokolás, hogy a 6. §, azt hiszem, (1)
