Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
1668 Az OECD kapcsán, amit a képviselő úr felhozott mintapéldaként, ezt tavaly is megvitattuk, akkor is mondtam, hogy egy hibás elemzés, tehát szakmailag egy megalapozatlan elemzés. Kizárólag a társasági adót nézni, szakmailag valóban egy kicsit nem túl megalapozott állítás a tanulmány részéről, hiszen Magyarországon az iparűzési adó gyakorlatilag kétszer akkora terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó. Tehát mi minden fórumnál mond juk, hogy valóban, a társasági adó a legversenyképesebb adómérték az Európai Unióban, de nekünk van egy helyi önkormányzatok által kivethető másik típusú, szintén a vállalkozásokat terhelő adó. Ha ezt a kettőt egyébként együtt nézzük, sokkal cizelláltabb k épet kapunk, mint ha csak a társasági adó által beszedett bevételeket nézzük. Szintén az OECDtanulmányra hadd reagáljak, hogy amikor egy OECDs tanulmány általában a magyar adórendszert vizsgálja, soha nem vizsgálja a kedvezmények rendszerét. A magyar ren dszer rendkívül széles körű kedvezményeket ad, csak az szjaban 380 milliárd forintot adunk a gyermekes családoknak, és szochokedvezményként is majdnem 80100 milliárd közötti összeg van évente ott hagyva a gazdaság szereplőinél, szintén a foglalkoztatást támogató kedvezményként. Ezeket a kedvezményeket, a szochokedvezményt nem tudja az OECDrendszer figyelembe venni. Tehát egy olyan állapotot tükröz, mintha nem lennének Magyarországon nagyon célzott és nagyon hatékony adóösztönzők, holott egyébként vannak. Ahogy mondtam Csárdi képviselő úr kérdésére reagálva, ugye, amiket ő felsorolt témák, azok egy néhány hónappal ezelőtt elfogadott jogszabályban történtek, de örülök, hogy ismét rá tudtuk terelni a figyelmet a gazdaságvédelmi akciótervre, amelynek minden a dós eleme meg fog valósulni a következő napirendi pontban szereplő járulékegybevonás után. Tehát az adós lépések már megvalósultak. Szintén szeretnék ráerősíteni, hogy a gazdasági növekedésben igenis nagyon erőteljes hatása vagy szerepe van a kormánynak, hiszen az uniós források szintén szerepet játszanak ebben, de talán a legkisebb mértékben. Egyértelmű, hogy a gazdaságpolitika és a belső motorok, tehát a belső fogyasztás az, amely ezt az 5 százalékos gazdasági növekedést támogatja. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet elvitatni, hogy ebben a gazdaságpolitikának és az adópolitikának nagyon erőteljes hatása van. Egy szintén érdekes következtetésre jutott Csárdi képviselő úr azzal, hogy ha feszes a munkaerőpiac, akkor a cégek majd lenyelik a szochocsökkentést. A zt gondolom, hogy közgazdasági logikából ez semmi esetre sem vezethető le, ellenben a fordítottja igen: ha feszes a munkaerőpiac, akkor a munkáltatónak mindent meg kell tennie azért, hogy a munkabéreket egyre magasabbra emelje, és ez meg is történt egyébké nt. A szochocsökkentéssel párhuzamosan történt egy elég jelentős minimálbéremelés, és a minimálbéremelés a múltban is mindig azt okozta, hogy a minimálbér környékén, azokban a bérkategóriákban megemelkedett a bér nyilvánvalóan. Viszont most, hogy a munka erőpiac feszes, az látszódik, hogy a minimálbértől jóval távolabbi bérkategóriáknál, tehát 400500600 ezer forintos béreknél is jelentősen megugrottak a bérek, tehát a munkaerőpiac feszessége pontosan azt jelenti, hogy a munkáltatóknak mindent meg kell te nni azért, hogy ki tudják gazdálkodni ezeket a járulékokat, illetve hogy béremelkedésre kell fordítaniuk a meglévő forrásaikat, hiszen elvándorol akkor tőle a munkaerő. Azt gondolom tehát, hogy pont a fordítottja igaz annak, amit a képviselő úr említett. M esterházy képviselő úr szintén a versenyképességi program nevét kritizálta; azt gondolom, hogy erre választ adtam. Mellár képviselő úr is szintén a feszes munkaerőpiac kapcsán említette, hogy úgy működik a feszes munkaerőpiacon a rendszer, hogy lenyelik a cégek a szochocsökkentést; illetve a képviselő úr még azt jelezte, ha jól emlékszem, hogy ha adóemeléssel sanyargatjuk a cégeket, akkor ők magasabb termelékenységre vannak szorítva, és ezáltal magasabb lesz az egész gazdaság termelékenysége. Azt gondolom, hogy mi egy más utat választottunk, nem társasági adóval kívánjuk a cégeket sanyargatni és egyéb adókkal, hanem azt mondjuk, hogy magasabb béreket fizessenek a cégek. Ezt egyébként maga a piac is kikényszeríti, ugye, feszes munkaerőpiac következtében. Azt gondolom, hogy ha igaz
