Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1647 adóalanyok, így például magánszemélyek részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a jogalkotó a két lépcsőben történő bevezetéssel kellő felkészülési időt biztosít a gazdasági sze replőknek az új változtatásokra. 2020tól a számlakiállítási kötelezettség kiterjed az egyes tárgyi adómentes tevékenységekre is. Jelenleg tárgyi adómentes értékesítők, szolgáltatók mentesültek a számlakiállítási kötelezettség alól, feltéve, ha számla hely ett számviteli bizonylatot állítanak ki. E változás kapcsán jövő évtől például tárgyi mentes oktatási tevékenységet végzőknek, a beépített és beépítetlen ingatlant adómentesen értékesítőknek is kötelező lesz számlát kiállítaniuk. Az adminisztrációs terhek csökkenését eredményezi a kis értékű eszközök, vagyoni értékű szellemi termékek, tárgyi eszközök egyösszegű, terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó értékhatár százezer forintról kétszázezer forintra történő emelése. Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat számos olyan adóintézkedést tartalmaz, amely csökkenti a vállalkozások adminisztrációját, és ezzel valójában fokozni fogja Magyarország versenyképességét. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt. Kös zönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. (Tordai Bencé t a jegyzői székben dr. Lukács László György váltja fel.) Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kissé nyugodtabban fogok neki ennek a vitának, mint az egykét nappal ezelőtti, éjszakába, majd másnapra nyú ló, országgyűlési törvény módosításáról szólónak, ahol egyértelműen egy diktatórikus csomag jött be. Most úgy érzem, hogy ebben a vitában gazdasági kérdésekben azért bizonyos alapvetületek tekintetében talán még egyet is érthetünk. Tegyünk erre egy kísérle tet, de ne vegyék sértésnek tőlem azt a rendszerkritikát, amit minden ilyen esetben megfogalmazok, és ettől nem vagyok eltántorítható akkor sem, ha az előterjesztőkön látom azért a jó szándékot bizonyos gazdasági kérdésekben, és elismeréssel adózom ennek a jó szándéknak. Szeretném leszögezni, hogy nem a kisvállalati adó kulcsának mérséklésével fogok vitatkozni, hiszen nyilvánvaló módon az értelmes adómérsékléseket nemcsak én, de a Jobbik frakciója is minden egyes alkalommal támogatta, még azt is támogattuk, ahol azért kötözködnivalónk volt, említsünk meg egy ilyet: a társasági adó kulcsának drámai mértékű csökkentése, amely a multicégeket kedvezményezte, a magyar mikro, kis és közepes méretű vállalkozásoknál pedig nagyjából 1 százaléknyi csökkentés csapódot t le, valóban egy igazságtalan lépés volt, és hiányzik a mai napig a költségvetés bevételi oldaláról az a több száz milliárdos tömeg, amit a multicégek kellene hogy társasági adó formájában befizessenek. Azt kell mondjam, talán államtitkár úr véleménye is el tud bennünket igazítani ez ügyben, hogy a kormány álláspontja változotte a multicégek közteherviselése kérdésében. Államtitkár úr, megvizsgáltuk többször ezeket a cégeket, ugyanazt a top 12 multicéget, amely a régió országaiban jellemzően működik, haso nló profillal, hasonló tevékenységi körrel. Azt találta egy nemzetközi kutatóintézet is, hogy Csehországban ezek a top multicégek nagyjából 18,5 százaléknyi közterhet vállalnak. Magyarországon ugyanez az arány messze 1 százalék alatti. Még egyszer mondom: hasonló profilú cégekről van szó, hasonló területeken. Értem én, hogy vannak regionális különbségek, és értem én, hogy Magyarország mindenkori kormánya versenyezni próbál egyrészt az idehozott beruházásokért, tőkéért, legújabban az ukrán és keleti munkaerő ért - ez is egyfajta lokális verseny lett, amit a lengyelekkel folytat most éppen Magyarország jelenlegi kormánya , de ez a 18,5 százalék versus 1 százalék alatti közteherviselés egy olyan ordító
