Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános v... - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
1607 annak, hogy európai uniós forrást kaptak hozzá, még mindig nem építették meg az LNGtermináljukat, az megint csak kicsit méltánytalan, azt gondolom. Az az érdekünk, hogy megépítsék az LNGterminált, és szerintem nekünk az is érdekünk, hogy eb ben az építkezésben mi tulajdonostársakként vehessünk részt, mert az egy stratégiai érdekünk, hogy ilyen stratégiai elemekben tulajdonrészünk legyen. Tárgyalunk erről is. A horvátok a tulajdonszerzés kérdését a kapacitáslekötéssel kötik össze, ami jelenleg még nem érdekünk, azonban, ha sikerül olyan külső forrást találni, mint például az esetlegesen a katari LNG, amely a jelenleginél kedvezőbb áron érkezhetne meg Horvátországba, akkor már érdemes összekötni ezt a két kérdést. Ez napirenden van, tulajdonrész t is lehet akkor vásárolni, és reméljük, akkor gyorsabban halad az építkezés. Romániában van egy úgynevezett offshore mező, ezt Neptunnak hívják, a Feketetengeren, ott a gázmezőkitermelés jogát egy amerikaiosztrák konzorcium tudhatja magáénak, az ExxonM obil és az OMV. Az ExxonMobil és az OMV nem hozta meg a mai napig azt a szükséges beruházási döntést, amelynek nyomán elindíthatnák a kitermelést. Az OMV vezérigazgatójával, mikor legutóbb tárgyaltam, akkor azt mondta, hogy még a szükséges beruházási dönté s után is legalább négyöt évbe telne, mire gázt tudnának szállítható mennyiségben kitermelni; a románok által létrehozott szabályozási környezetre hivatkoznak. Tehát jelenleg úgy állunk, hogy Románia, Horvátország, az Egyesült Államok és Ausztria, illetve az ezen országokhoz kapcsolódó cégek nem hozták meg a döntéseiket, nem hajtották végre az európai uniós kötelezettségeiket: ezért mi a helyzet? Ezért mi a helyzet? Még mindig az orosz gázszállításoktól függünk. Tehát az a kritika, hogy mi ne tettük volna meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy diverzifikálni tudjuk a gázforrásokat, azért méltánytalan, mert Magyarországon az összes infrastruktúrát megépítettük ehhez. És arról megint csak nem tehetünk, hogy miután megépül a magyarszlovák interkonnek tor, a Gazprom, ami egy orosz vállalat, ami a legnagyobb nyugateurópai cégekkel együtt építi az Északi Áramlat 2t, érdekes módon, amikor a németeket, franciákat, olaszokat erről megkérdezzük: mi a válasz? Business issue. Akkor business issue, amikor meg az oroszokat kell kritizálni, meg szankciókat kell létrehozni, akkor meg persze politikai kérdés. Tehát a kettős mércének a minősített esetével állunk itt szemben. Tehát, tehát, tehát, miközben a németek, az olaszok meg a franciák építik az Északi Áramlat 2t az oroszokkal, aközben a Gazprom lefoglalta a németcseh meg a csehszlovák interkonnektorok kapacitását 2039ig, le akarták foglalni a magyarszlovákot is - melyik szabályozó hatóság ment ezzel szembe? A magyar. Tehát, mondjuk, ennyit arról, hogy ki k inek az érdekét szolgálja. Egyébként pedig a magyar történelemben először fordul elő, hogy valamennyi gáztározónk teljesen tele van. 6,44 milliárd köbméternyi gáz van betározva ma a magyar gáztározókba. Soha nem volt ilyen korábban! És mi már nem abban a h elyzetben vagyunk, hogy a mostani téli ellátásról tárgyaljunk az oroszokkal, hanem a jövő téli ellátásról kell tárgyalnunk. És tisztelt képviselő úr, hogy az ukrán tranzitmegállapodás megköttetike vagy sem, ezt ma még senki sem tudja. Jelzem egyébként, ho gy amikor Putyin elnök úr itt járt Budapesten október 30án, a delegációk bemutatása előtt egy pillanatra félrehívták, majd láthatóan örömmel vett tudomásul valamifajta közlést a saját főtanácsadójától, és mikor megkérdeztük, hogy mi volt, tudja, mi volt a z? Akkor közölték vele, hogy a dán hatóságok megengedték, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket a dán vizeken is megépítsék. Tehát ennyit arról egyébként, hogy a nyugateurópaiak hogyan állnak Oroszországhoz. Meg még annyit esetleg, hogy a tavalyi esztendő ben a három kontinentális G7es ország: Németország, Olaszország és Franciaország, tudják, hogyan alakították a kereskedelmi kapcsolataikat Oroszországgal? Tudják hogyan? A németek 56 százalékkal növelték, a franciák 40 százalékkal, az olaszok meg 37 száza lékkal az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolataikat. Tehát elképesztő képmutatás van itt ebben a kérdésben, mert miközben az oroszokat kommunikációs szinten folyamatosan vádolják, aközben a kommunikációs szint alatt pedig óriási
