Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános v... - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1595 van szó, mint hogy ennyire komolytalanul vegyük ezt az ügyet. Ennél a magyar Országgyűlés egészen biztosan sokkal több tiszteletet érdem el. Az általános indoklás egyébként nagy érdeklődésről ír, amellyel Magyarország a türk identitású népek együttműködését követi. A következő mondat már egyenesen a Türk Tanács tagjainak egyre fontosabb szerepéről szól hazánk életében. Nem tudom, hogy kit a karnak ezzel becsapni, de egészen biztosan nem fog sikerülni. Már az élénk figyelem is enyhén szólva csak egy jól hangzó, valójában minden alapot nélkülöző szófordulat. A nemzetgazdasági szempontból marginális kirgiz és kazah kapcsolatok egyre fontosabbkén t való feltüntetést már legfeljebb politikai szemfényvesztésként érzékelhető. Az indoklás további része sem visz minket közelebb a javaslat megértéséhez. Bár a keleti nyitást már csupa nagy betűvel szedi, de ettől még nehéz erre tulajdonnévként, önálló nem zeti stratégiaként tekinteni. Sajnos, az említett néhány bekezdés a címnek legkevésbé sem felel meg, indoklást, észérvet, sőt bármilyen racionális gondolatot ugyanis egyáltalán nem tartalmaz. (9.30) Nem tagadjuk természetesen az Európai Uniótól keletre fe kvő partnereinkkel fenntartott jó viszony fontosságát, ugyanakkor Szent István királyunk is tudta, hogy hazánk jövője sokkal inkább a fejlett nyugati kapcsolatokon múlik. Szeretném, ha ezt a prioritást Orbán Viktor kormánya sem írná felül. Mivel a jogszabá ly tervezete nem segített a tájékozódásban, igyekeztem más forrásból is meríteni, így hétfőn magától a miniszterelnöktől kérdeztem. A miniszterelnök szavait hallva azonban mélyen csalódnom kellett, a Türk Tanács képviseletének kiváltságos helyzetét érintő aggályainkra meghökkentő válasz érkezett. A mellébeszélés magasiskolájaként azt hallhattuk, hogy az ország törvényei mindenkire vonatkoznak, a külképviseletek költségeit pedig jellemzően a fogadó állam viseli. Kioktató hangnemével a miniszterelnök úr éppen csak azt nem tette hozzá, hogy lehet oszolni, nincs itt semmi látnivaló. Amikor megjegyeztem, hogy a válasz nem volt éppen megnyugtató, nyílt támadást kaptam viszonzásul. A konkrét ügytől teljesen függetlenül azt hallhattuk, hogy Magyarországon van Nagyku nság és Kiskunság, és mi heteken keresztül gúnyolódtunk e tájegységek kun felmenőkkel rendelkező lakóin. Ezt a minden alapot nélkülöző vádaskodást a lehető leghatározottabban visszautasítom. Ezzel az otrombasággal csak hihetetlen színvonaltalanságról tett tanúbizonyságot. Egyszerűen arról van szó, hogy a magyar miniszterelnök minden érvből kifogyott, majd szorultságában merő rosszindulatból politikai ellenfeleit igyekszik gyűlölködő színben feltüntetni, elterelve a figyelmet arról, hogy a politikai vitában értelmes válasszal nem rendelkezik. Akkor éreztem úgy, hogy nincs tovább, amikor a miniszterelnök már az antiszemitizmussal vont párhuzamnál járt. Teljesen felesleges a törvényjavaslat további értelmezése, amikor már magától a kormányfőtől is csak ennyire futja. Attól tartok, a valódi mozgatórugókat egészen máshol kell keresnünk. A Türk Tanácshoz közeledést alátámasztó nemzeti érdeket eddig senki sem tudta bizonyítani. Csak arra lehet tehát következtetni, hogy mindez sokkal inkább Orbán Viktor politikai tör ekvéseinek érdekeit szolgálja, a kettő pedig az elmúlt évek eseményeit tekintve igen ritkán esik egybe. Kár lenne vitatni, hogy a javaslat komoly előnyöket biztosít a Türk Tanács országainak. De mindeddig hiába várjuk, hogy vajon Magyarország mit profitál ebből. A mai modern világban persze semmi sem maradhat titokban. Előbbutóbb ki fog derülni, hogy milyen anyagi indokok vezérlik a Türk Tanács vezetőihez történő közeledést, ahogy arra sem kellett sokat várnunk, hogy az azeri baltás gyilkos szabadon engedé sének körülményei napvilágra kerüljenek, csak éppen most valószínűleg sokkal nagyobb a tét. Ennél már csak az aggasztóbb, hogy Orbán Viktor egyre kevésbé kívánatos Európában. Pártját éppen kizárni készülnek, kormánya pedig rendre törpe kisebbségbe kerül, n emritkán maga marad álláspontjával. Kontinensünk fejlettebb része, sőt saját politikai pártcsaládja sem kér már a FideszKDNP álságos politikájából, így aztán nem csoda, hogy kénytelen volt más szövetségesek
