Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1556 Reméljük, hogy pár év múlva, amikor értékeljük a közbeszerzési törvény hatályosulását, mindezeknek az összhatása alkalma s lesz arra, hogy továbbra is dinamizálja a közbeszerzéseket, továbbra is biztosítsa az átláthatóságot, továbbra is biztosítsa és erősítse a közpénzek felhasználásának célszerűségét és okszerűségét, mint ahogy a 2015. évi CXLIII. törvény már ezt megtette. Ezért nagyon tudjuk támogatni, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében tudom támogatni azt, hogy ezt az egyszerűsítést, gyorsítást és az adminisztráció további csökkenését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmü ket. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Szabó Sándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, képviselő úr! SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért a javaslat egyértelműen bevallott célja nem más, mint amit a napokban a sajtóból és minden más hírből meghallhattunk, az a gigabüntetés, amit egyébként az Unió kiszabni kíván ránk. Ezért nyilvánvaló, hog y a főbb változások a közbeszerzések lebonyolításához és elsősorban az ellenőrzéséhez kötődnek. Többen elmondták már, hogy más és egyéb fontosabb dolgokról is szól egyébként a jelenlegi módosítás.Többek között például arról, hogy valóban szétválik a hazai és uniós forrásból megvalósított közbeszerzések ellenőrzése. A hazai beszerzéseknél megszűnik a miniszter folyamatba épített ellenőrzési lehetősége, ami egyébként a szabályozás javításaként is értelmezhető, míg az uniós beszerzéseknél ez nem lesz így, ott megmarad a szigorú ellenőrzés, részben azért is, hogy az esetleges pénzügyi büntetéseket időben el lehessen kerülni. A nyáron egyébként ezzel kapcsolatban már a Miniszterelnökség, észlelve ezt a problémát, mégiscsak adott ki egy dörgedelmes hangvételű közl eményt, ami nyilvánvalóan arra vonatkozott, hogy az uniós forrásból megvalósítani kívánt közbeszerzéseknél lehetőség szerint a trükközéseket, összejátszásokat el kellene kerülni, és a takarékos forrásfelhasználást kellene megvalósítani. Utóbbin egyébként a mostani törvénymódosítás azzal is igyekszik segíteni, hogy a jelenlegi helyzetben megteremti annak lehetőségét, hogy kizárólag az árajánlat alapján dönthessen az ajánlatkérő a nyertesről. Ez korábban így volt, de egyszer csak, 2015ben ez módosult, és ott már nemcsak az ár volt a fő szempont a közbeszerzési eljárásoknál, hanem egyéb más minőségi paramétereket is figyelembe lehetett venni a közbeszerzési tenderek győztesének kihirdetésénél. Ez azonban azért, valljuk be, sokszor nem segítette a takarékos köz pénzfelhasználást. Most, a 201420as uniós fejlesztési ciklus forrásainál talán újra és olcsóbb ajánlat helyzetbe hozása felé mozdulhat el, ami azért, azt gondolom, üdvözlendő. 2010 óta a kormány számtalan alkalommal formálta, módosította, átszervezte vag y felfüggesztette a közbeszerzési szabályokat. Azért azt el kell mondanunk, hogy mindvégig az volt a tapasztalat, vagy legalábbis nagyon sok esetben ezt tapasztalhattuk, hogy azért a közbeszerzéseknél elég erős szempont volt, hogy minél több közpénzt minél gyorsabban lehessen zavarosan vagy nehezen átlátható módon bizonyos érdekeltségi körökbe eljuttatni. Nem véletlen egyébként, hogy ezt a bizonyos zavarosban való halászást elégelte meg az Európai Unió. Ezért van kilátásba helyezve az a 700 milliárd forinto s büntetés, vagy ahogy a miniszterelnök úr fogalmaz, korrekció, mert büntetésről nem beszélhetünk. De valahol ezt a 700 milliárd forintot valakinek ki kell fizetni. Mondom ezt azért, mert a hét operatív program teljes összege 7480 milliárd forint, amelynek eddig 75 százalékát, 5600 milliárd forintot ítélt már oda és szerződött le a magyar kormány. Ennek büntetéseként 560 milliárd forintot kellene kifizetni. De ha mégsem kell kifizetni, akkor mégiscsak ennyi pénzről le kell mondanunk. Van itt egy extraköltsé g is, a 420 milliárd forint értékű, Mészáros Lőrinc által elnyert víziközműpályázat esetében 25 százalékos visszafizetési arányt írtak elő a már leszerződött 260 milliárd forint után, ami további 65 milliárd forintot jelent. Ezenkívül még itt van
