Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1548 A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan különleges dolgok nincsenek benne. Amit még én itt szóvá tennék, és egyetlenegy dolog, az az, hogy a közszolgálati viszony megszűnését a 70. életév betöltéséhez kötik hozzá. Ez ugyanígy van más közszolgálati dolgozók esetében is. Csak akkor azt nem értem, bár nem ide tartozik, nem ehhez a törvé nyhez, hanem korábbi, a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos, kényszernyugdíjazással kapcsolatos törvényben 65 év volt meghatározva, és ott gyakorlatilag azt mondta a kormányzat, hogy 65 év után itt már nem várható el olyanfajta érdemi munka, amit a bírák el tudnának látni. Akkor nem tudom, hogy mennyire mások a közszolgálati dolgozók, hogy különbséget kell tenni. Az egyik helyen 65 éves koráig dolgozhat… És természetesen nem arról beszélek, hogy joga ne lenne elmenni, hiszen a bíráknak is joguk volt elmenni 6 5 éves korukban, ha úgy döntöttek, de jogukban állt az is, hogy maradjanak. Itt a közszolgálati dolgozónak is jogában áll 65 éves korában, ha eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogában áll elmenni, de ha úgy dönt, hogy ő még szeretne tovább maradni, akkor ő még maradhat, és a 70. életév betöltésével fog csak megszűnni a jogviszonya, kivéve, hogyha meg nem szüntetik, mert nyilván a munkáltatói jogkör gyakorlójának joga van arra, hogy a 65 év, a nyugdíjkorhatár betöltésével elküldje a dolgozót, és mint látju k a jogszabályból, ráadásul ilyenkor, amikor az öregségi nyugdíjat betöltötte, ebben az esetben még indokolni sem kell a közszolgálati jogviszony megszüntetését. Mindezek alapján elmondtam a pozitívumait és a fontosabb negatívumait is ennek a jogszabálynak . Én azt gondolom, hogy lehetett volna egy olyan jogszabályt is létrehozni, amely az ellenzéki képviselők által is támogatható. Azt gondolom, hogy ebben sokkal nagyobb egyeztetésre lett volna szükség, egyeztetésre a szakszervezetekkel, egyeztetésre az elle nzéki pártokkal, és akkor talán létrejöhetett volna egy olyan konszenzusos törvény, hogy összességében a közszolgálati dolgozóknak is a megelégedettségére szülessenek a jogszabálymódosítások. Még egyetlenegy dologról szeretnék egy gondolatot ejteni, ez pe dig az önkormányzati köztisztviselők helyzete, ahol folyamatosan a megalázottság, megaláztatás éri őket a bérezéssel kapcsolatosan, hiszen bizonyos csoportoknak már megtörtént a béremelése, ott viszont semmilyen formában nem nyúltak hozzá a bérükhöz, és mé g mindig az a megalázó béralap van érvényben, amely tizenegynéhány évvel ezelőtt került bevezetésre. Ezen is jó lenne mielőbb változtatni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház ! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Aradszki András képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látszik, egy ilyen közszolgálati munkavállalókról szóló törvényjavaslatsorozatban vagyunk. Ez az utóbb előttünk levő törvényjavaslat annyiban eltér, hogy folytatja tovább azt a jogi szabályozást, ami 2011ben kezdődött és 2018ban a kormányzati igazgatásról szóló törvény elfogadásával folytatódott. Jelen esetben azoknak az intézményeknek a munkavállalóit, foglalkoztatottjait veszi elő, és azoknak a foglalkoztatási jogi szabályait taglalja, amelyeket az úgynevezett autonóm szervek és egyéb önálló szabályozó szervek címszó alatt használtunk eddig. A törvényjavaslat megalkot egy új kategóriát, az úgynevezett különleges jogállású szerv kategóriáját. Hogy miért indokolt a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról önálló törvényt alakíta ni, ez elsősorban azért szükséges, mert ezek a szervek, amelyek itt a törvényjavaslatban fel vannak sorolva, alapvetően az alkotmányos rendszerünkben fontos, önálló, kormánytól független feladatokat ellátó szervezetek, és ennek következtében számukra az úg ymond saját döntési jogkört és a saját törvényi feltételeiket betartva kell biztosítani azt a foglalkoztatási egyensúlyt, amit az előttünk levő törvényjavaslat szerintünk helyesen és kellő aránnyal, jól szabályoz.
