Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1546 Kiemelném, hogy a különleges jogállású szervek működését külön törvények szabályozzák, ezért a javaslat csak a legfo ntosabb keretszabályokat állapítja meg, biztosítva ezáltal is a különleges jogállású szervek önállóságát. A létszámgazdálkodás az álláshelyekre épül, azzal az eltéréssel, hogy a különleges jogállású szervek a rendelkezésükre álló költségvetési keret figyel embevételével maguk határozzák meg az alaplétszámukat, és a kormánynak nincs hatásköre az álláshelyekkel kapcsolatban. Szeretném még megjegyezni, hogy a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályok alapv etően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kerültek meghatározásra, azonban az álláshelyalapú személyügyi igazgatás sajátosságaira tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló törvény egyes részei is figyelembevételre kerültek a törvényjav aslat előkészítése során. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek folytatják a 2018ban megkezdett, közszolgálati tisztviselők munkajogi körülményeit szabályozó jogszabályok reformációját, és hozzájárulna k a magyar jogrendszer egységességéhez. Az előterjesztő által elmondottak alapulvételével, valamint a fentiekre tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását, kérem valamennyi képviselőtársamat, tegyen így. Köszönöm, h ogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képvisel őcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely egy hármas törvénycsomag része. A kormány elkötelezett híve volt annak, h ogy a korábbi közszolgálati törvényt részekre osztja, és ahogy tagozódnak a közszolgálati tisztségviselők, úgy különböző törvényt hoz róluk, és ezek a csomagok a kormányzati igazgatási, az önkormányzati igazgatási és a különleges jogállású szervekkel kapcs olatos jogszabályok. A kormányzati igazgatási törvény már elkészült, hatályba is lépett, és most egy következő csomag került elénk, ez pedig a különleges jogállású szervekkel foglalkozik. Vannak benne pozitív dolgok, és vannak benne negatív dolgok is, tehá t kettős a jogszabály megítélése. Nyilván az, hogy itt különleges jogállású szervekről beszélünk, az együtt jár azzal, hogy valóban olyanok tartoznak bele, akiket nem lehet egységesen egy kalap alá húzni, és meg kell adni azt a rugalmasságot, amit a törvén y valóban igyekszik megadni. Így például a költségvetéssel kapcsolatban egy költségvetés van megadva, azon belül a szervezeti vezető dönti el, hogy belül milyen szervezeti részek vannak, hogyan osztódik el a munkabér, illetve az illetmény adott esetben. Te hát itt elég nagy a szabadság, elég nagy az átjárhatóság, és ez mindenféleképpen pozitív elmozdulás. Ha pozitív dolgokról beszélek, hadd említsem meg a távmunka lehetőségét és az otthoni munka lehetőségét, amelyik szintén egy pozitív dolog, ami a törvénybe n szerepel. Nagyon sokáig probléma volt Magyarországon a távmunka és az otthoni munka, hiszen erre vagy egyáltalán nem volt semmilyen formában lehetőség, vagy pedig nagyonnagyon korlátozottan, és itt sok embertársunknak, akik valamiféle, bármiféle testi f ogyatékossággal rendelkeztek, például nem tudtak rendszeresen munkát végezni, tehát itt nyilván azzal, hogy ma már Magyarországon és mindenütt az egész világon nagyon fejlett a technika, és olyan rendszerek vannak, amelyekkel a távmunka is könnyebbé válik, illetve elérhetővé válik, ezek a lehetőségek megnyíltak, és ez mindenféleképpen pozitív. A jogszabály ugyanúgy, mint korábban akár a köztisztviselői törvény is, alapvetően a kinevezé st tartja mint a jogviszonyt keletkeztető szerződés, amely kinevezéssel és annak az elfogadásával jön létre, illetve szűk körben lehet munkaszerződést is kötni, tehát ebben olyan nagy újdonság nincsen.
