Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára:
1533 Tehát ez a logikája egy ilyen rendszernek, és pont az, hogy az átjárhatóság ezek között a hivatalok között meglegyen, azaz e gy hivatal legyen, egyablakos ügyintézés legyen, és ne kelljen hivatalról hivatalra rohangálni. Ez ma már a kormányhivatali rendszerben megvalósul, hiszen egységesült a hivatali rendszer. Én azt gondolom, ez egy óriási nagy jelentőségű lépés volt a múltban , és a következő időszakban ezzel a lépéssel még nagyobbat vagy még egyet léptünk előre annak érdekében, hogy erősítsük a szolgáltató államot. És valóban, az ön hozzászólása kapcsán is szerettem volna utalni arra, hogy az önkormányzatoknak nem volt soha ép ítéshatósági jogköre, nem volt ilyen. Ez egy állami feladatkör volt, és nem igaz az az állítás, hogy az önkormányzat az építéshatósági ügyekbe beleszólhatott volna. (Hiszékeny Dezső jobbra mutatva: A kolléga szólt róla…) Ez nem igaz egyszerűen! Tehát az ép ítéshatósági ügyekbe nem szabad beleszólni. A hatósági ügybe nem szabad beleszólnia a politikának, tehát nincs olyan, hogy egy hatósági ügy tekintetében, mondjuk, valaki besétál és fogadóórát kér, utalva az előbbi megszólalásra, mert ez egy hatósági ügy. M egvannak a szabályok, megvan az eljárásrend e tekintetben, és azt egyébként a hatóságnak véghez kell vinnie, és a jogszabályoknak megfelelően meg kell hoznia a döntését. Ebbe nem szabad kívülről beleszólni. Az az állam szervezési kérdése, hogy egyébként a saját feladatát és a saját tevékenységét hova csoportosítja. Utalt arra, hogy az önkormányzati választások eredménye sarkallhatta a kormányt ilyen lépésekre. Néhány adatra azért szeretném az ön figyelmét felhívni, méghozzá csak tekintsük át azért a megyei önkormányzatok választási eredményeit. Ha a megyei önkormányzatokat tekintjük, akkor 414 megyei önkormányzati képviselőt választottak Magyarországon, és az ön pártja összesen 22 mandátumot szerzett. Tehát a 414ből 22t, 5,31 százalékot, míg egyébként a Fi deszKDNP 62,31et, és ebben a fővárosi adatok is benne vannak egyébként. (Hiszékeny Dezső közbeszól.) Tehát szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy minden olyan állítás, amelyik azt mondja, hogy itt valami megváltozott volna… - nem! A FideszKDNP ezt a választást megyei szinteken is megnyerte. (Hiszékeny Dezső folyamatosan közbeszól.) Budapesten is a legerősebb párt, persze, vitathatatlan, a FideszKDNP. Tehát amikor ilyen állításokat felhoznak, amikor az önkormányzatok többsé ge egyébként a FideszKDNPhez tartozik, csak nem gondolja azt, hogy van olyan politikai akarat, amelyik azt jelentené, hogy a saját politikai táborunkat gyengíteni szeretnénk? Az önkormányzatiság egy erős fogalom. Az önkormányzatok jogai erősek, ezt a jog ot fenn is kell tartani. Az önkormányzatok hatósági szempontból az önkormányzati hatósági ügyeket irányítsák, ne szóljanak bele, csak irányítsák, alkossanak e tekintetben jogot, és ennek megfelelő legyen a működtetése és a működése is. Fontos tehát, hogy e tekintetben az állam és az önkormányzat egymástól elhatárolt legyen, és a feladatok tekintetében, a hatósági ügyek tekintetében is ilyen elhatárolás valósulhasson meg. Az építéshatóságot e tekintetben már kielemeztük, egykét konkrét felveté s is volt Hajdu képviselőtársam részéről, csak példaként egyetkettőt elővéve, ami a felszámolónak való bejelentési kötelezettséget jelenti. Itt pontosan a felelősségi kör egyértelműsítéséről van szó, hogy kinek kell mit csinálnia, tehát nehogy olyan helyz et álljon elő, hogy valamit senki nem jelent be, mert kettő embernek kell megcsinálni. A felszámolónak ilyen kötelezettsége egyébként van, és a felszámoló kötelezettségét kell megtartani annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy ilyen típusú bejelentés i kötelezettséget kinek kell megtennie. Az úgynevezett előkutatással kapcsolatos eljárás gyakorlatilag ma Magyarországon nem létezik. Azért szűnik meg ez az eljárástípus egyébként, mert az engedélyezés során az ilyen típusú tevékenységet a rendes engedélye zési eljárásba szokták beiktatni, és a gyakorlat az, hogy a rendes engedélyezési eljárásban van az előkutatással kapcsolatos engedély is, és ilyen előkutatási engedélyt a gyakorlatban nem kérnek. Tehát ez egy olyan eljárástípusnak a megszüntetése, ami tula jdonképpen alkalmazásban sincsen, tehát nem alkalmazzák, mert nincs ilyen engedélykérelem.