Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1520 bölcs jogalkotó, aki azonnal eltalálja, hogy mit hogyan kell tenni. Egy ilyen nagy rendszert célszerű igazítani, ha ehhez megfelelő tapasztalattal m ár rendelkezünk. Ennyit a korábbi szervezeti mozgásokról. Ami ebben a törvényben most szervezeti mozgásként meg van jelölve, csak egyetlen dolog. Megszűnnek a megyeszékhelyi járási hivatalok. Ezzel azt mondtuk, hogy a megyeszékhelyi járások kvázi különlege sek voltak, más hatáskörrel rendelkeztek, mint a többi járás. Ezt visszavisszük, ha úgy tetszik, a megyei központba, a kormányhivatali központba, ahol egyébként ott is a helye. Itt olyan eljárásokról van szó, amelyek speciális szaktudást igényelnek, kevés van belőlük egy évben az adott megyei térben, ezért fölösleges széttelepíteni minden járási hivatalba. Ezeknek ott van a helyük a kormányhivatalban. Az állampolgár nézőpontjából gyakorlatilag édesmindegy, hogy a megyeszékhely településén intézik ezeket az ügyeket vagy magában a kormányhivatalban, mert az ugyanazon a településen van. De szervezeti oldalról megközelítve helyénvaló ez a javaslat, ami előttünk van, hogy a kormányhivatal feladatkörébe kerüljenek ezek a kérdések. Eljárási kérdések. Anélkül, hogy egyegy eljárás részleteibe belemennék, azt a szemléleti változást kell értékelni, ami nem ebben a törvényben fogalmazódik meg, hanem már eddig is előkerült, ez csak megerősíti ezeket a folyamatokat. Államtitkár úr szintén beszélt erről. Az engedélyezések helyett egyre inkább menjünk el, ott, ahol az észszerű, olyan eljárások felé, ahol az állampolgárnak, a magánszemélynek, a vállalkozónak csak bejelentési kötelezettsége van. A szavaknak súlya van. A régi államot tükrözi az, amikor mindent hat pecséttel eng edélyezek vagy tiltok. Vagy megbízom a jogkövető állampolgárban, és megelégszem azzal, hogy ő a cselekményét azzal is megkezdheti, hogy a hivatalnak bejelenti azt a lépéssort, amit el fog indítani. Persze, az államnak lehetősége van, meg kell is ezeket ell enőrizni, de mégis, egy rugalmasabb, ha úgy tetszik, egy kulturáltabb, egy oldottabb eljárási rendet erősít meg ez a törvénytervezet. Hatásköri kérdésekről kettő olyanról akarok csak beszélni, amit a sajtó felkapott. Az egyik, amit talán kevésbé értékeltek , „a szabálysértési ügyek hol rendeződjenek?” típusú kérdés. Akkor, amikor a kormányhivatalokat létrehoztuk, azzal találkoztunk, hogy ahány jegyző, annyi szabálysértési hatóság, de a kormányhivatal elődszervezeteiben is voltak ilyen ügyek, meg a rendőrségn él is. Tehát az államigazgatás vagy a közigazgatás több szereplője járt el szabálysértési hatóságként. Már amikor a kormányhivatalokat létrehoztuk, akkor a jegyző helyett ezeket a hatásköröket bevittük a kormányhivatalba. Nagyon kevés helyen tapasztaltuk a zt a gondot, amit Gyüre Csaba itt felvet, hogy ha a hatáskör mozog, a hatáskört szolgáló infrastruktúra is mozog, ha nem is tulajdonba, de használatba. Ezer esetből 999szer gond nélkül az önkormányzatokkal meg lehetett egyezni. Azt gondolom, hogy most sem lesz másként, hiszen a korábbi gyakorlatot eleveníti fel most is ez a törvény. Elviszi a szabálysértési ügyintézést egy helyre, egy másik államigazgatási intézménybe, a rendőrséghez, és ez rendjén van. Én is azt gondolom, hogy önmagában az, hogy a rendőrs égnél van ez az ügy, egységesen fogják ezt kezelni, és talán az állampolgár oldaláról egy kicsit komolyabban veszik. Ha valami jogszerűtlent csinálok, és a rendőrség bajmolódik velem, annak talán nagyobb a hatása, vagy egy kicsit több visszatartó hatása va n, mint ha ezt egy civil tisztviselő tenné. Tehát én ebben nem látok gondot. Nem is ezt kapta fel a sajtó, sőt ezt jónak látta. Az építésigazgatást kapta föl a sajtó, mert itt indulásnál felemás megoldásokat hoztunk. Beszélhetünk erről teljesen nyíltan, a frakciónkban annak idején is ezekről a kérdésekről beszéltünk. Amikor az építésigazgatás telepítésének ügye volt kérdéses, akkor is az eredeti koncepció az volt, hogy ez kormányhivatali hatáskör. Az önkormányzat szabályoz, létrehozza a maga rendeletét, ebb en a rendeletében lefekteti az alapkérdéseket, megcsinálja a helyi jogszabályt, és a helyi jogszabály gyakorlati alkalmazása már államigazgatási feladat egyegy építésigazgatási, engedélyezési ügyben. Eredetileg is azt akartuk, hogy ez a kormányhivatalba k erüljön. Bent voltak még a polgármesterek a parlamentben, és nyilvánvalóan vita vitát követ ilyenkor. Akkor azt a félmegoldást
