Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1518 de elviselhetetlen olya n környezetben lakni, ahol effajta bűzzel kell nap mint nap együtt élni. Nem beszélve arról, hogy mindenféle egyéb veszélye is van annak, ha ilyen szennyvíziszapot engedélyek nélkül elhelyeznek a termőföldekre vagy akár tárolók formájában. Persze, a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyáltalán nem ért azzal egyet, és ezt már több képviselőtársam is elmondta, például Nunkovics Tibor is, hogy mennyire ellene vagyunk annak, hogy Magyarországra hozzák be a szennyvíziszapot külföldről. Aztán példálózó jelleggel, a mi kissé nem érthető benne, az az 54. §, a cégnyilvánosságról, cégeljárásról, végelszámolásról szóló törvény módosítása, ahol, ha végelszámolás alá kerül egy cég, akkor eddig be kellett jelenteni az illetékes munkaügyi központnak. Nyilván, ha várható, hogy ott elbocsátások lesznek, legyenek tisztában ezzel. Egy 5 fős cégnél ez nyilván nem lényeges, de ha egy ezer munkavállalót foglalkoztató cégnél lesz végelszámolás, jó, ha az illetékes munkaügyi központ tisztában van azzal, mert akkor abból bármi lehet. Ez t én, mondjuk, feleslegesnek tartom, hogy ez ebben az esetben kivezetésre kerüljön. Tehát néhol csak szövegszerű pontosításról beszélünk, de néhol azért érdemi változás is van. Amit viszont negatívumként szeretnék kiemelni a törvényből, főleg a jogszabály első fele, az 1. §, amivel azért elég erőteljesen nem tudunk egyetérteni, főleg azzal a módszerrel, ahogy ez történik, ami a települési önkormányzat vagyonáról és vagyonértékű jogáról rendelkezik, mindamellett, hogy hatásköröket is von el az önkormányzattó l. Azt is látjuk, hogy 2010 óta következetesen folyik a Fideszkormányzat részéről az önkormányzatok kiüresítése, hatásköreinek elvonása, a pénzügyi keretek szűkítése. Éppen tegnap tárgyaltunk egy olyan törvényjavaslatot, amelyik szintén a pénzügyi szűkíté st hozza előtérbe, illetve azt fogja bevezetni, amennyiben elfogadásra kerül. Tehát itt gyakorlatilag önkormányzati vagyon államosításáról beszélhetünk, bár a tulajdonjog nem száll át, de azt mondja, hogy az állam ingyenes használatába kerülnek bizonyos va gyontárgyak, amelyek lehetnek ingó és ingatlan vagyonok, és az állam jogát a továbbiakban a fővárosi és a megyei kormányhivatal gyakorolja. Mint mondtam, ingó és ingatlan vagyonra is vonatkozik. Mindez azzal van együtt, hogy bizonyos feladatkör átkerül, és a feladatkörhöz a törvény, jogalkotó által meghatározott ingatlannak és ingóságnak is át kell kerülnie. A módszer sem a leghuszonegyedikszázadiasabb, hiszen egyoldalú diktátummal kerül át. Meg kell próbálni a megállapodást, amennyiben ez a megállapodás ne m lesz meg, mert nem tetszik, mondjuk, az önkormányzatnak, hogy milyen módon, mely terület hogyan kerül elvételre, akkor egyszerűen a kormányhivatal hoz erről egy határozatot, és a határozat alapján ezt át kell adni a hivatal használatába. Ez egy egyoldalú diktátum, amely 2020. február 15től lép hatályba. Tehát innentől kezdve határozattal létrehozza a megállapodást a kormányhivatal, a megállapodásban nem rendezett kérdésekről vagy egyáltalán a megállapodásról, ha ez nem jön létre. A határozat ellen ráadás ul fellebbezésnek helye nincs, és ez azonnal végrehajtható. Tehát semmiféleképpen sem beszélhetünk egy XXI. századi eljárásról. Ez sajnos egy elég diktatórikus eljárás, ami miatt sajnálom azt, hogy a törvény, egyébként egy nagyon nagy salátatörvény, 99 jog szabályt módosít benne, mindenfajta területről összevont jogszabályokat, vannak benne jó dolgok is, de mint ahogy itt rámutatok, szerintem ez nem jó, szerintünk ez semmiféleképpen nem elfogadható. Az is a problémánk egy ilyen jogszabállyal, amikor ennyifél e fajta jogszabály van, nyilván nem lehet mindegyik megfelelő. Tehát nehéz támogatni egy ilyen törvényjavaslatot, amelyben olyan pontok is vannak, olyan törvényeket is módosít, vagy olyan módon módosít törvényeket, amikkel nem tudunk egyetérteni. Tehát itt ezzel ez a probléma. Az egyfokú eljárási rendszer bevezetése kérdőjeles számomra, hogy jól foge működni. A törvényjavaslat egyértelműen ezt preferálja. Szerencsére azért az Alaptörvényben meghatározott jogok ezzel nem sérülnek, hiszen az Alaptörvényünk e gyértelműen kimondja, hogy jogorvoslathoz mindenkinek joga van. Ebben az esetben is, amikor lesz egy hatósági határozat, akkor a jogorvoslat akként tud működni, hogy bírósághoz lehet fordulni bírósági felülvizsgálattal. Bízunk benne, hogy ez
