Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
1493 számára mégis annyira a Ház méltósága a legfontosabb, miért nem kért soha a Fideszfrakció nevében bocsánatot azoktól az ellenzéki képviselőktől és nagy számban hölgyektől, akiket nagyon durva módon sértettek meg. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem kaptam tőle bocsánatkérő levelet a FideszKDNP képviseletében, amikor például pár hónappal ezelőtt azt a durva sértést kaptam meg egy KDNPs képviselőtársamtól, amikor a pulpituson mondtam el a vezérszónoklatot, hogy na, sikerült felmásznom oda - mert ilye n is megtörtént. Így hát aztán úgy láttam, hogy háznagy asszony eltekintett a további álszent kifogásoktól. Kunhalmi képviselőtársunk újságcikkeket hozott ide 95 évvel ezelőttről - 1924. novemberdecember , amikor is az újságcikkekből a következőt tudtuk meg: 95 évvel ezelőtt pontosan ugyanaz történt ebben az Országgyűlésben, mint ami most. Pontosan ilyen törvényjavaslatot terjesztett be az akkori kormánypárti többség arra, hogy megrendszabályozzák az ellenzéket, és minél kevésbé tudja az ellenérzéseit vag y az ellenvéleményét kimutatni a Házban. Egészen megdöbbentő volt. Akkor, azt kell mondjam, kormánypárti képviselők is erőteljesen elhallgattak, amikor végig kellett hallgatniuk, hogy a történelem tér vissza, mert pont ugyanez történt, pont 95 évvel ezelőt t. Aztán elmondtam, hogy miért gondolja egy ilyen nagy hatalommal bíró kormányzó erő és kormánypárti képviselőcsoport azt, hogy azt szó nélkül elviseli az ellenzék, hogy tömegesen adja be teljesen indokolt törvénymódosító javaslatait, benyújtott javaslatok hoz módosító javaslatokat, különböző rendkívül nehéz sorsú társadalmi csoportok életét könnyítő javaslatokat, hihetetlen erős szakmaisággal, érzelmekkel, tisztességgel, amikor a bizottsági üléseken színtisztán szakmai érvekkel, normális hangon fordulunk a képviselőkhöz, és soha egyetlen javaslatunkat még tárgysorozatba sem veszik, és amikor a legnehezebb sorsú társadalmi csoportokat érintő javaslatnál felteszi az összes kormánypárti képviselő mindkét kezét szavazni - hány ilyen kép van! , tényleg azt gondo lják, hogy az ellenzék nem kezd olyan eszközt keresni, amivel jobban felhívja a figyelmet arra, hogy ez így nem mehet, mert biztos, hogy az ellenzék nem lehet ennyire ostoba, hogy soha semmit nem lehet tőle elvenni?! Emlékeztetem önöket arra, hogy leültem a miniszterelnök szobája elé ’18 júliusában két dolog miatt. Nem válaszolt a tömeges kilakoltatások leállítása érdekében való kérdésemre, és nem válaszolt az otthonápolási probléma kérdéskörére. Majd a kormánypárti, sajtónak nem nevezhető banda azzal próbá lt engem hitelteleníteni, hogy bundáim vannak, 50 milliós bundáim, holott az a két téma volt fontos. Szegény nagyanyósom forog a sírjában, hogy a tőle megörökölt 60 és 70 éves bundám a kérdés a Házban, amikor két ilyen nagyon komoly, nehéz sorsú társadalmi csoportok életéről beszélünk, és egyik bundáért sem adnának a bizományiban húszezer forintnál többet. A Bakony hegyeiben ötven centis hónál mínusz 15 fokban kampányoltam kétszer is, mert az az én választókerületem, és az anyósom nem bírta elnézni a televí zióban, amikor látta, hogy a beteg ízületeimnek kell azt elviselnie, és ezért szabatta át a húsz évig a szekrényben álló két bundát nekem, és ezt kellett hallanom erre a két komoly kérdésre. Akkor ne legyek olyan ellenzéki képviselő, aki kikéri magának, ho gy a kormánypártok mit csinálnak? És akkor még egy mocskos fantázianevet is adattak nekem? Szerencsére már kevesen használják. De azt képzeljék el, amikor kormánypárti képviselőtársaim, akikkel jóban vagyok, a folyosón belesúgják a fülembe tavaly télen, ho gy a párjaik nem merik a nerceiket elővenni a szekrényből, nehogy ővelük szemben is majd ilyen sajtómegjelenések legyenek! Megnyugtattam őket, nyugodtan az asszonyka a nercet előveheti, mert ővelük biztosan nem lesz ilyen probléma. Aztán arról is beszéltün k, már az előbb említettem, Bányai képviselőtársunk megpróbált egy nagyon barátkozó hangvételt megütni, ami egyébként nagyon jó volt, mert legalább egy dolgot mutatott meg, hogy azon az oldalon is van olyan, aki érzi, hogy olyan iszonyatos fal van köztünk, amit ha nem bontunk le, mert megmászni sem önök, sem mi nem tudjuk, ha nem bontjuk le és nem kezdünk azokért az emberekért, akik ideküldtek minket, akár egyéni képviselőként, akár országos listáról, de mégis ők állnak mögöttünk, akik előtt mi harcolunk az ért, hogy jobb legyen, nem egyes
