Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - ELNÖK: - NAGY CSABA (Fidesz):
1430 majd kezelni. Nagyon fontos az, hogy az ellenzék tudja gyakorolni egy demokráciában a jogait. Az is nagyon fontos, hogy el t udja mondani a véleményét, még akkor is, ha zöldségeket beszél. Egy kormánypárti képviselőnek ezeket meg kell hallgatnia, de az is nagyon fontos, hogy a többségi döntési elv ne szenvedjen ebben a demokratikus vitában kárt. A Velencei Bizottság az ellenzékn ek a demokratikus parlamentben betöltött szerepéről szóló jelentése, ennek is a 147. pontja arról szól, hogy a politikai ellenzék alapvető kötelessége, hogy funkcióját a jogszabályok - többek között a mindenkori alkotmány, Alaptörvény, a polgári és büntető jog, valamint a parlamenti eljárásrend - szerint lássa el. Az ellenzéki pártok javasolhatják a jogszabályok módosítását, de a módosításig ugyanúgy tiszteletben kell tartaniuk a hatályos törvényt, mint mindenki másnak. A fenti elveket az Emberi Jogok Európai Bírósága is rögzítette a Karácsony és mások, illetve Magyarország ügyben hozott ítéletében. A nagykamara kimondta, míg a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, e s zabadság nem korlátlan természetű. Még egyszer mondanám: nem korlátlan természetű. A véleménynyilvánítás szabadságának a parlamentben való gyakorlása a 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott kötelezettségekkel és felelősséggel jár, a parlament hatékony műkö désének biztosítása érdekében. E rendelkezés alapján a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavaró magatartást tanúsítanak. Még egyszer mondom: az Emberi Jogok Európai Bíróságának a véleménye . Erre figyelemmel a bíróság szerint túlnyomó közérdek fűződik ahhoz, hogy a parlament - miközben tiszteletben tartja a szabad vitához fűződő igényeket - mégis hatékonyan tudjon működni, és teljesíthesse küldetését a demokratikus társadalmakban. A nagykama rai ítélet ezenfelül meghatározza a tisztességes eljárás feltételeit, amelyeket a házszabálysértő képviselővel szembeni szankcionálási eljárásban érvényesíteni kell. A fegyelmi szankciót megfelelő indoklással kell ellátni, és a döntéssel szemben hatékony j ogorvoslati lehetőséget kell biztosítani, amelynek során a képviselő kifejtheti álláspontját. Ha megnézzük az erre vonatkozó javaslatot, akkor azt látjuk, hogy - idézem szintén az indoklást - „a javaslat az Emberi Jogok Európai Bizottsága joggyakorlatában lefektetett megállapításokat figyelembe véve újraszabályozza az alkalmazott jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok rendszerét”. A jogorvoslati eljárás minden jogkövetkezménye alkalmazásának esetében kétfokozatúvá válik. Első jogorvoslati fórumként a Mentelmi bizottság jár el. Azt gondolom, hogy a Mentelmi bizottságunk működése ebben a ciklusban és az előző ciklusokban is garanciát kell hogy adjon, adjanak arra, hogy a Mentelmi bizottság ezeket az ügyeket megfelelő alapossággal, megfelelő mélységgel fogja megtárgyalni és kivizsgálni, és azt is gondolom e tekintetben, hogy olyan döntéseket fog hozni, amit mind a képviselő, mind a parlament el fog tudni fogadni. Még egyszer mondom, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ha megnézzük a rendszervá ltás óta a magyar parlament működését, azt kell hogy mondjam, hogy általában ezek olyan szélsőséges helyzetek és szélsőséges viszonyok, amire egy hétköznapi parlamenti ülésen nem kell hogy számítsunk. És azt gondolom, hogy innentől kezdve nagyon fontosak e zek a szabályozások, hiszen a sokat emlegetett, egyesek által képviselőtársunknak nevezett Hadházy Ákos olyan szintet lépett a parlamenti létben, ami egészen eddig elképzelhetetlen volt az elmúlt 23 évtizedben, és nemcsak a trágár stílusa miatt, hanem az egész parlamenti munkához való hozzáállása vonatkozásában is. Másodfokon az Országgyűlés jogosult a döntés meghozatalára. A jogorvoslati kérelmek előterjesztésére az érintettek joggyakorlásának megkönnyítése érdekében egységesen 8 nap áll rendelkezésre. A Mentelmi bizottság döntésének meghozatalára biztosított határidő kezdőnapja igazodik a jogkövetkezmények alkalmazására rendelkezésre álló határidőhöz, így elkerülhető, hogy az ülésen
