Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
1422 egyetlen , azok tudják, hogy teljesen sablonos indoklások születnek. Hadd emlékeztessek dece mber 12ére, amikor úgy kaptunk mindannyian büntetést, hogy mindenkinek pontosan ugyanaz a szöveg szerepelt az indoklásban, úgy általában, hogy a képviselők ezt meg azt csinálták. Azt a fáradságot nem vette, nyilván nem házelnök úr - ezt nem is várjuk el t őle, van neki elég dolga, ahogy látom a sajtóban, ilyenolyan bölcsességeket mondani , hanem valamelyik munkatársa, hogy legalább végignézi a videófelvételt, és azt mondja, hogy Arató képviselő úr a jobb oldali lépcsőn állva elriasztotta a levezető elnökö t attól, hogy felmenjen a pulpitusra. Másra nem került sor, mert arra az oldalra például el sem jött az elnök. De semmi ilyen nem történt, ami persze azt is jelenti, hogy nem lehetett érdemben védekezni ezek ellen a döntések ellen. Most mondom önöknek, hog y nemzetközi fórumhoz voltunk kénytelenek fordulni. Várjuk, hogy mi lesz a következménye, de azt kell mondanom, hogy nagyon csodálkoznék, ha szabályosnak fogadnák el ezt az eljárását. Menjünk tovább, és még egy dolog, ha már a felszólalásról sokat beszéltü nk ma! Mi a b) pont? Közbeszólásával a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívó mértékben zavarja. Mi az, hogy kirívó mértékben? Mi a kirívó mérték? Ki fogja majd eldönteni? Majd az elnök érzékenysége dönti el? Mert vannak elnökök, akik nagyon türelmes t ermészetűek, másokat úgy látunk itt a Házban, hogy rabiátusabbak és kevésbé türelmesek azzal, hogy vannak képviselők is a parlamentben. Tehát egyáltalán nem olyan könnyű megítélni azt, hogy mi a kirívó mérték. Ugyanez van a felszólalással is. Böröcz képvis elő urat, úgy látom, nagyon zavarják a felszólalások, őt nyilván viszonylag könnyen meg tudja zavarni kirívó mértékben egy közbekiabálás. Más képviselőtársaink ezt viszonylag jól tűrik, őket nem nagyon zavarja. Őszintén szólva, nem nagyon tudom, mit kéne b ekiabálniuk ahhoz, hogy engem kirívó mértékben megzavarjanak. Amíg kemény tárgyakat nem vagdalnak hozzám, valószínűleg ez nem fog bekövetkezni. Azt kell tehát mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a szabályok bármilyen d öntés meghozatalára bármikor alkalmasak. Nem tartozik hozzájuk olyan leírás, nem tartozik hozzájuk egy olyan pontos definíció, ami lehetővé tenné azt, hogy egyébként ezeknek az alkalmazása ne szubjektív módon történjen. Mi a következmény? Megvonhatja a fel szólalás jogát. Tehát még csak nem is az történik, hogy van egy ilyen kirívó viselkedés, rendreutasítja, figyelmezteti, rendben van. Majd utána, ha ez eredménytelen, megvonhatja a felszólalás jogát. Akarja, megvonja, akarja, nem vonja meg. Akár az is lehet , hogy kirívóan eredménytelen, és továbbra is, mondjuk, elmondja ugyanazt a hozzászólást negyvenhetedszer is a képviselő, mert sajnos azon képviselőtársaink közé tartozik, aki csak papírból tudja a véleményét, és elvesztette vagy mindig ugyanaz a papír ker ül a kezébe, az elnök figyelmezteti, rendreutasítja, de aztán eldönti, hogy negyvenhatodszor (Csárdi Antal: Hogy kirívóan nem bünteti meg!) , és véletlenül pont negyvenhatodszor sem bünteti meg, hiszen egyébként nincs kötelezettsége. Tehát nem egy kógens sz abályról van szó, hanem arról, hogy ha egyébként kirívóan s a többi - nem ismétlem meg , és figyelmeztetik, majd rendreutasítják, és ez eredménytelen, akkor szankciót kell vele szemben alkalmazni. Nem, az elnök szankciót alkalmazhat; ha kedve van, alkalma z, nincs kedve, nem alkalmaz. Ráadásul megint csak egy aránytalan szabály - menjünk tovább - a 46/A. §ban, hogy ugyanakkor az ülésvezetés bírálata esetében még rendreutasítás és figyelmeztetés sincs. Elnök úr mai ülésvezetését mindannyian csak dicsérni tu djuk, azt gondolom, valóban pártatlan, semleges elnökként jár el, de ez nem mindig van így. Azért nem olyan könnyű egy képviselőnek megint csak meghúzni a határt aközött, hogy bírálja az ülésvezetést vagy pedig kifogásolja, és aközött, hogy egyébként nem b írálja, legfeljebb valamilyen mértékben reagál az ülésvezetésre. Éppen ezért nem jó és nem arányos ez a szabály, ami fokozat nélkül, figyelmeztetés nélkül teszi lehetővé, hogy az elnök szankciót alkalmazzon, hiszen az lenne a helyes ebben az esetben, ha it t is először figyelmeztetés lenne. Teljesen világos, először az elnöknek jeleznie kellene azt, hogy álláspontja szerint jogszabálysértés vagy szabálysértés, normaszegés történik. Ha a képviselő
