Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1319 Arató Gergely a pályázatot hiányolja. Nyilvánvalóan nem nekem tisztem megmondani, de amíg új szmszeket a rendszer nem tudott létrehozni, addig nehéz mire kiírni pályázatot is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségév el. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a támogató hozzászólásokat, és azokat is, amelyek nem támogatták a törvényjavaslat elfogadását. Engedjék meg, hogy a vitában elhangzottakra azért néhány mondattal reflektáljak. Több képviselő asszony és képviselő úr említette az MTA kapcsán a sajtóban az elmúlt napokban felmerült vagyonjogi kérdéseket. Itt az a helyzet, hogy a kormánynak itt alapvetően nincs semmifajta keresnivalója, hiszen a kormánytól két független szervezet vagyonjogi elszá molásáról van szó. Ismereteim szerint sem az ELKH, sem az MTA nem áll a kormány irányítása alatt, tehát ezzel kapcsolatban nem hozzánk kell intézni a kérdéseket. Ráadásul ezzel kapcsolatban a törvény semmifajta állítást nem fogalmaz meg. A World Science Fo rum kapcsán megfogalmazott kritikákat már csak azért sem értem, mert Magyarország köztársasági elnöke, Áder János elnök úr vesz részt a fórumon, és a magyar kormány részéről is van részt vevő államtitkár, aki szintén megjelenik ezen a konferencián. Tehát a z ezzel kapcsolatos kételyt nem teljesen értem, és azt sem, hogy kit szerettek volna, hogy mindenképpen megjelenjen, ha a köztársasági elnök és egy államtitkár nem elegendő. A fogalomrendszer kapcsán én is csak azt hangsúlyoznám még egyszer, hogy nemzetköz i értelmezési keretet kívántunk átvenni az OECDnek és a Frascati kézikönyvnek megfelelően. Ez szükséges ahhoz, hogy még inkább a hazai kutatásfejlesztési és innovációs rendszer beágyazódjon a nemzetközi kutatásfejlesztési rendszerekbe. Engedjék meg, hog y egy dologra kitérjek. Azt gondolom, hogy Maróth professzor úr szakmai hozzáértését, tudományos elismertségét és nemzetközi elismertségét ciki kritizálni. Azt hiszem, hogy egy minden véleményen felül álló professzorról, nemzetközileg is elismert tudósról beszélünk. Méltatlan vele szemben mindenfajta kritikát megfogalmazni. Engedjék meg, hogy a felsőoktatási bérek kapcsán két dolgot megemlítsek. 27 százalékkal emelkedtek a felsőoktatásban a bérek 2010 óta. Nézzük meg, hogy előtte mennyivel nem emelkedtek. M ásrészt pedig nézzük meg azt is, hogy a besorolási bér és az egyébként hazavitt jövedelem jelentős mértékben eltér jelentős számú oktató és kutató esetében, hiszen pont a kutatásfejlesztési források, legyenek azok hazaiak vagy európai uniós kutatásfejles ztési források, jelentős jövedelemtöbbletet tudnak jelenteni a felsőoktatásban tanító vagy kutató kollégák számára. Mesterházy képviselő úr felvetésére szeretném határozottan visszautasítani, hogy itt bármifajta hátsó szándék lenne az átalakítás mögött, és ennek bármilyen köze lenne az uniós forrásokhoz. Ezt határozottan visszautasítom. Már csak azért is, mert ha a képviselő úr ismeri - és ezt azért feltételezem önről, hiszen tájékozott európai uniós és nemzetközi kérdésekben - az uniós források rendszerét, akkor jól tudja, hogy a kutatásfejlesztésre és innovációra elsősorban közvetlen brüsszeli pályázatok állnak rendelkezésre, amibe a tagállami kormányoknak nincs beleszólási lehetőségük. Sokkal inkább azért kéne küzdenünk, s mi ezt meg is tesszük, az ellen zéki képviselők sajnos a legtöbb esetben nem, hanem pont ez ellen beszélnek, hogy míg ezeket a közvetlenül Brüsszelben osztható forrásokat emelni szeretné az Európai Bizottság, addig a tagállamok által szétosztható pénzeket pedig csökkenteni szeretné. Ez c sak azért probléma, mert a 2004 után csatlakozott tagállamok, amelyek az Európai Unió lakosságának 20 százalékát jelentik, ezen közvetlen brüsszeli
