Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1317 megnyerni, mert gondolom, Szigeti úr, de , amíg ez nem történik meg, addig ideiglenesen a titkárság elnökségének titkársága, va gy valami hasonló, ugye a miniszterelnök úr és baráti köre, akit oda kinevezett, az kinevezhesse ezt a főtitkárt. Azt a személyt, aki pótolja egyben a főtitkárt és a főtitkárhelyettest, azaz egy személyben két személy lesz rögtön - így értjük a KDNP lelkes edését is. De hát a lényeg mégiscsak az ebben a dologban, hogy ilyenfajta módon önök most megpróbálnak megoldani egy olyan helyzetet, ami egyébként érthetetlen okokból állt elő egy ilyen meglehetősen kevéssé elegáns átmeneti szabállyal. Akkor egy kérdést s zeretnék feltenni: ha most kell ezt törvényben rendezni, ha nem volt pályázat, ha nincs főtitkár, akkor milyen alapon írogat leveleket az intézetek igazgatóinak? Milyen alapon ír ráadásul olyan leveleket, amiket könnyen lehet, hogyha az intézetigazgatók vé grehajtanának, akkor bűncselekményt követnének el? Hogyan működik ez a szervezet? Hogyan működik ez a nagyszerű kutatási infrastruktúra, ha ilyen alapvető jogi és szervezeti feltételeknek nem képesek megfelelni? Ami pedig Juhász Hajnalka képviselő asszonyt illeti és a lelkesedését az iránt, hogy a fiatal kutatóknak milyen jó lesz, egyetértünk, a fiatal kutatóknak tényleg jó lesz, mert elmennek ebből az országból, mert elüldözik őket ezzel a tudománypolitikával. Csak az országnak lesz rossz, mert elveszti a jövő tudományos elitjét. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, Arató Gergely képviselő úr. Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok tekintetben egyetértek képviselőtársaimmal, ellenzéki képviselőtársaimmal, de egy dologban vitatkoznék Arató képviselő úrral, bár gondolom, ő sem így gondolta, nyilván az elvándorló kutatókna k sem lesz jó, ők is itthon szeretnének dolgozni, ha megkapnák azt a megbecsülést, hogy tisztességes fizetést kapjanak a munkájukért. Államtitkár úr úgy vezette be ezt a törvényjavaslatot, hogy egyszer említette, hogy Magyarország versenyképességét kívánjá k növelni. Én figyeltem, Juhász Hajnalka képviselő asszony, ha jól emlékszem, háromszor említette a versenyképesség növelését. Kormánypárti képviselőtársam, illetve államtitkár úr, milyen versenyképességről beszélnek akkor, amikor ma Magyarországon egy egy etemi adjunktusnak a fizetése nettó 185 ezer forint? Egy egyetemi tanársegéd fizetése, aki egyetemi végzettséggel rendelkezik, nettó 147 ezer forint? Az imént hosszas vitát folytattunk a közlekedési ágazat problémáiról, és abban talán megegyeztünk, hogy gy alázatosan keveset keresnek a buszsofőrök, de még egy kezdő buszsofőr is többet keres, mint Magyarországon egy egyetemi adjunktus, aki legtöbb esetben már doktori képzést folytat. Tehát konkrétan annyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, mint egy árufeltöltő. Ezt hogy képzelik önök, hogy Magyarország versenyképességét egyáltalán szóba hozzák? Önök 30 milliárd forinttal fognak kevesebbet költeni a felsőoktatásra a jövő évben. Ma eleve Magyarországon már sokkal rosszabb a diplomások aránya, mint az Európai Unióban, és mindent megtesz a kormány annak érdekében, hogy csökkentse a hallgatói létszámot. Hát nem csoda az, amit említett Arató képviselő úr is, hogy egyre nagyobb arányban hagyják el az oktatók, kutatók a saját szakmájukat, vagy éppen elmen nek az országból, és olyan helyen próbálkoznak, ahol megbecsülik az ő munkájukat. Hát ez egészen gyalázatos! És ami most kapcsolódó problémakör, amit most láthatunk itt a doktori iskolák szabályozása, professzori kinevezések kapcsán, az újra csak növeli ez t a bizonytalanságot, tehát lehetetlenné teszi a kutatóknak, hogy visszatérjenek, de semmiképpen nem fogja őket erre motiválni. Azt tudom mondani, hogy a magyar kormány nem érti a XXI. század kihívásait, a magyar kormány nem a versenyképességet akarja növe lni, egyszerűen egy összeszerelő országot akarna
