Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
1310 Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/8032. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Schanda Tamás János úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napir endi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, nem fogom kihasználni a rendelkezésemre… (Hoh n Krisztina: Nincs hang! - A szónok megigazítja a mikrofonját.) Most már van? (Hohn Krisztina: Igen.) Köszönöm szépen. Ha megengedik, nem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló időkeretet, ugyanakkor mégiscsak el kell mondanom, hogy a magyar kormány célj a tiszta és világos: 2030ra legyen az öt legélhetőbb és legversenyképesebb európai ország egyike Magyarország, ennek érdekében pedig feltétlenül szükséges hazánk versenyképességének a további erősítése. Ennek szolgálatában a magyar kutatási rendszer kapac itásainak, hatékonyságának megerősítése, a tudományos és gazdasági szereplők kapcsolatának elmélyítése feltétlenül szükséges, aminek megvalósítása érdekében a kormány fokozatosan és erőltetett ütemben növelni kívánja a kutatásfejlesztés állami finanszíroz ása GDPhez viszonyított arányát. Célunk, hogy a hazai K+F+I rendszer európai szinten is élenjáró teljesítményt nyújtson, és ennek érdekében a GDParányos KFIráfordítás 2020ig elérje az 1,8 százalékot; ezért már 2018ban a GDP 1,53 százalékát tette ki a kutatásfejlesztésre fordított források aránya. A GDParányos mutató értéke 1990 óta nem volt ilyen magas. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat fő célja a rendelkezésre álló kutatásfejlesztési és innovációs források még hatékonyabb, tervezettebb és stratég iai célokkal erősebb összhangban való felhasználásának a megvalósítása. A KFItörvény módosítása emellett hozzájárul a kutatásfejlesztési és innovációs intézményrendszer szereplői közötti együttműködések erősítésével a hazai KFItevékenységek kibontakozta tásához és a meglévő tevékenységek további fókuszálásához; összességében egy olyan irányítási modellt tesz lehetővé a kormányzati igazgatás rendszerében, amely figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, és összhangban áll azokkal; továbbá húzó ha tást gyakorol a hazai bázisú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgáló egyéb versenyképességi politikákra és stratégiákra. Ugyanakkor szoros együttműködésben az egyéb tárcákkal partnerségi irányítási logikájában integrálja a kutatásfejleszt ési és innovációs szakterület ágazati dimenzióját és a tudásintenzitás tekintetében kiemelt ágazataink, mint például az egészségügy vagy a digitális szektor innovációs kihívásait is igényeit is. Ezt a szemléletet is erősíti a KFItörvény 2020. január 1jén hatályba lépő korábbi módosítása, amikortól megkezdi működését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely úgy intézményként előzetes szűrőként egyéb feladatai mellett véleményezni fogja az NKFIalapprogram stratégiáját is. (22.10) Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a forrásallokáció szabályait is egyértelműsíti, amennyiben a kormány a KFI közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatait a tudománypolitikai koordinációért felelős miniszter útján látja el. A miniszter a feladatait elsősorban továbbra is az NKFI Hivatalon keresztül, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból valósítja meg, így biztosítva a KFI egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását. A törvényjavaslat épít az NKFI Hi vatal és az NKFI Alap több mint négyéves működési tapasztalataira, ugyanakkor a gyakorlatban felmerült igények, kihívások kezelése érdekében a közpénzek átlátható felhasználásának követelményét szem előtt tartva egyszerűsíti és racionalizálja az alap terhé re finanszírozott pályázatokat és azok értékelésével összefüggő szabályokat.
