Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1288 és pótkocsijaikra, tehát így már az összes közútijárműkategóriára kiterjed. A módosítás rendezi, hogy a törvény 20. § (6) bekezdése szerinti bírság megfizetésénél ne a befizetőt terhelje a megfizetéssel kapcsolatos költség, hanem azt az állam viselné. A javaslat egy másik eleme a vízi közlekedésről szóló 2000. évi LXII. törvény módosítása, amely megteremti Magyarors zágon az Európaszerte népszerű nyaralóhajózás lehetőségét. A nyaralóhajózás a kedvtelési célú belvízi hajózásnak az a turisztikai lehetősége, amely hajóvezetői engedély nélkül végezhető, szállást is nyújtó hajókon teszi lehetővé a nyaralást az erre alkalm as, nyaralóhajózásra kijelölt vízterületen. Biztonsági okokból, illetve a felkutatási és mentési műveletek gyors és eredményes végrehajtásának előmozdítására jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy a nyaralóhajózásban részt vevőkről utaslista készül. A nya ralóhajó utasnyilvántartásában szerepelnie kell a hajón utazó személyek nevének, életkorának, nemének és állampolgárságának. Az utasnyilvántartást szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok részére a felkutatási és mentési műveletek végrehajtása céljá ra át kell adni. Az utasnyilvántartásban a személyes adatokat legalább az utazás időtartama alatt, illetve addig kell megőrizni, ameddig a felkutatás és a mentés tart, ezt követően azokat törölni kell. Jelenleg Magyarországon a nyaralóhajó jogi fogalomként nem létezik. A NyugatEurópában nyaralás céljára használt hajók a hazai jogszabályok szerint is kedvtelési célú kisgéphajónak minősülnek, vezetésükhöz nemzetközi kedvtelési célú kisgéphajóvezetői képesítés szükséges. Ahhoz, hogy a nyaralóhajó vezetésére a kisgéphajótól eltérő rendelkezések vonatkozzanak, szükséges a nemzetközi gyakorlatra is figyelemmel meghatározni a nyaralóhajó fogalmát, mely a kisgéphajó kategórián belül egy szűkebb halmazt jelent. A nyaralóhajó olyan kedvtelési célú kisgéphajó, amelyn ek hossza nem haladja meg a 15 métert, és a legnagyobb holtvízi sebessége nem nagyobb 15 kilométer/óránál. A vasúti közlekedésről szóló 2005.éviCLXXXIII.törvény módosításának célja az egységes európai vasúti térség létrehozása. A vasútbiztonsági irányelv a korábbiakhoz képest szélesebb körben határozza meg a vasúti piac szereplőinek jogait és kötelezettségeit, a vasúti közlekedés biztonságának előmozdítása és fenntartása tekintetében. Az átjárhatósági irányelv alapján a vasúti járművek üzembe helyezését a t ovábbiakban a vasúti társaság az érintett pályahálózatműködtető bevonásával maga végzi, és a vasúti járművek forgalombahozatali engedélye, valamint a járművek típusengedélye minősül majd műszaki engedélynek. A vasútbiztonsági irányelv a korábbiakhoz képes t szélesebb körben határozza meg a vasúti piac szereplőinek jogait és kötelezettségeit a vasúti közlekedés biztonságának előmozdítása és fenntartása tekintetében, továbbá a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyekre vonatkozó rendelkezéseket is újraszab ályozza. 2020. június 16. napjától alapesetben az Európai Unió Vasúti Ügynöksége adja ki - a Közlekedési Hatóság bevonása mellett - az egységes vasútbiztonsági tanúsítványt azon vállalkozó vasúti társaságok számára, amelyek szolgáltatási területe egy vagy több európai uniós tagállamra terjed ki. A Közlekedési Hatóság akkor jár el, ha a vasúti társaság csak Magyarország területén belül kíván működni, illetve, ha a vasúti járműveket vagy járműtípust csak Magyarország területén belül kívánják forgalomba hozni, és a kérelmező nem az Európai Unió Vasúti Ügynökségének eljárása mellett döntött. A vasútbiztonsági irányelv rendelkezései alapján a fellebbezés lehetőségének biztosítása szükséges az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, valamint a jármű forgalombahozatali engedélyezési eljárásával összefüggésben. Ezenkívül szükséges rendelkezni arról is, hogy a fellebbezés lehetősége az ügyfelet az irányelv rendelkezése alapján csak meghatározott esetekben illeti meg. A törvényjavaslatban foglaltak célja továbbá, hogy a közlekedési infrastruktúraberuházások esetében biztosítsa az építtető számára azt a lehetőséget, hogy olyan esetben is hatósági vizsgálatot
