Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A szakképzésről szóló 2019. évi … törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
1263 elfogadja az Országgyűlés a törvényt. Hát, nagyon nem kellett izgulni, mert a szavazógép működött, és persze elfogadta, és persze nem fogadott el semmi olyan módosítót, ami a t anárok, a diákok vagy éppen az intézményrendszer stabil működése érdekében megváltoztatta volna az eredeti elképzelést. Van egy alapvető kérdés tulajdonképpen ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, amire nem szeretnék egyébként elhamarkodottan szélsősége s választ adni. Ez az a kérdés, hogy elválaszthatóe egymástól a szakképzés és a közoktatás rendszere. Magyarországon hagyományosan, most ne menjünk bele, mondjuk, legalább a ’60as évektől ez alapvetően egy jogi kereteiben, szabályozásában egységes rendsz er volt, és a rendszerváltás után is ilyenfajta módon folytatódott. Tehát a rendszerváltás után úgy épült föl ez a rendszer, hogy alapvetően az iskolarendszerű szakképzés intézményeinek működését is a köznevelési törvény vagy közoktatási törvény szabályozt a, és a szakképzési törvény ehhez képest lényegében kiegészítő módon működött. Ezt rengetegen bírálták, főleg a szakképzés világából, mert úgy érezték, hogy nem kellőképpen alkalmazkodik az ő igényeikhez ez a törvényi megoldás. És kétségkívül, ha körbenézü nk Európában, mindenféle megoldás elképzelhető, nem egy, jól működő közoktatási és szakképzési rendszer van, ahol ezek az intézmények egymástól jogi értelemben is elkülönítve működnek. Mi a probléma azzal a megoldással, amit önök most választanak? Legalább kettő. Egyrészt egy ilyen súlyú változásra hosszú szakmai vita, tervezés és megfelelő átmeneti idő után kerülhet csak sor normális esetben. Ez az, ami hiányzik. Most lehet látni, hogy a kormány hogy rohan saját maga után. Mert persze arról van elsősorban szó, hogy hoztak egy törvényt, január 1jén már hatályba akarják léptetni, de egyébként közben még a másik törvényen is át kell vezetni. Ahelyett, hogy egy normális tempóban hozták volna meg az eredeti törvényt, és akkor bőségesen lett volna idő arra, hogy akár további jogszabályi változásokat végig lehessen gondolni, most ez az őrült, rohanó tempó van. De ez azért van, mert maguknak minden nagyon sürgős; mert olyan mértékben szúrták el ezt a dolgot az elmúlt évtizedben, hogy a lehető legsürgősebben kell a károkat kezelni. Hozzá kell tennem, miután szerintünk elszúrták, ezért mi a károk csökkentésében biztosan partnerek lennénk, csak akkor beszéljünk már erről a dologról őszintén, és azért ne zúdítsunk rá úgy egy újabb kanyart, egy újabb változást, egy nagyo n alapvető változást a szakképzésre, a közoktatás világára, hogy egyébként nincs idő arra, hogy normálisan elő legyen készítve a változás és normális idő legyen a végrehajtására. Szóval, azt mondtam, hogy elvileg elképzelhető vagy lehet úgy működtetni egy rendszert. Attól még, hogy a ’90es évek elején azt a szabályrendszert erősítette meg az akkori oktatási kormányzat, amelyik a közoktatási törvényt érvényben tartotta a szakképzés rendszerére is, és ez kettős szabályozást hozott létre, nem szükségképpen ke ll hogy így legyen. Van azonban egy nagyon fontos probléma ezzel a fajta történettel. Azokban az országokban működik jól ez a típusú szétválasztás, ahol az alapfokú oktatás, beleértve az alsó középfokot is, megfelelő alapokat nyújt a szakképzéshez. Szerint em egyetlen olyan képviselőtársam sincs, aki nyugodt szívvel merné állítani, hogy mondjuk, a szakiskolába kerülő gyerekek esetében ők olyan alapokkal jönnek a közoktatás alapfokából, ami biztosan megalapozza a szakképzést; hogy velük már nem kell ebből a s zempontból foglalkozni, ott már nincs oktatási feladat, ott valójában már csak a szakképzésre van szükség. Ennek többfajta oka van. Egy része pedagógiai, más része azonban egyszerűen abból következik, hogy túl rövid az alapfok és az alsó középfok. Ez nagyj ából Magyarországon elég bonyolult módon, de a felső tagozatnak felel meg. Mindkét iskolafok túl rövid. Tehát lehetett volna abba az irányba elmenni, hogy leválasztjuk a szakképzést. Ugye, azért voltak a szakközépiskolák és a hagyományos szakiskolák ebben a sajátos kettős rendszerben, mert közoktatási hiánypótló, felzárkóztató funkcióik is voltak. Ezt önök leépítették, tönkretették, különösen a szakiskolák esetében - szakközépiskolák jelenlegi nevük szerint. Most szeretnék visszacsinálni, de közben meg kive szik őket a törvényi szabályozás alól. Azzal egyetértünk, hogy csinálják vissza, hogy hozzák vissza a hiánypótlást, a képességek fejlesztését a szakiskolába, mert látjuk azt, hogy anélkül nem működik. És ebben például
