Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
1228 ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A család védelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/8013. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy a vita során a kormány képviseletét két tárca látja el, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Pénzügyminiszté rium. Ennek megfelelően a nyitóbeszédet is majd két előterjesztő ismerteti - főleg, ha mind a kettő itt lesz. Elsőként értelemszerűen, aki jelen van már, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Fülöp Attila úr. Így aztán megadom önnek a szót. Államtitkár úr, parancsoljon! FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára , a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több szakterület módosító javaslatait tartalmazza, így én először a szociális és családügyi törvényekről beszélnék, és utána államtitkár úr a munka törvénykönyvét érintő módosításokról. (Bodó Sándor megérkezik az ülésterembe.) A törvényjavaslat számos törv ény módosítását tartalmazza, melyek érintik többek között a gyermekvédelmi szakellátást, az idősgondozást, a rehabilitációs szolgáltatást és a családpolitika területét is. A törvényjavaslat a kormány 2010 óta fennálló társadalmi céljait szolgálja, azaz a g yermeket nevelő családok helyzetének további javítását, a valóban rászorulók megsegítését, valamint a nagyszülői gyermekgondozási díjban részesülő munkavállalók védelmét. Habár az elmúlt időszakban számos eredményt sikerült már elérni, mint például a gyerm ekek otthongondozási díjának bevezetését vagy a családok támogatására fordított források eddig példátlan bővítését, de a munkának és a fejlődésnek mindig van és mindig lesz helye, ebben a szellemben született meg ez a törvényjavaslat, amely további előremu tató törekvéseket és intézkedéseket tartalmaz. Először, engedjék meg, hogy a szociális területet érintő fontosabb rendelkezéseket ismertessem. Először is, törvényi szintre szeretnénk emelni az elemi látásrehabilitáció szolgáltatását. Ez az a típusú rehabil itáció, amely az egészségügyi rehabilitáció után, a foglalkoztatási rehabilitáció előtt jelenik meg. Magyarországon ma körülbelül 90 ezer látássérült honfitársunk van, minden évben 45 ezer fővel növekszik ez a szám, ezért a jelen törvény elfogadásával a m agyar Országgyűlés lehetőséget tud biztosítani azoknak az embereknek, akik elveszítik a látásukat, arra, hogy visszailleszkedjenek a többségi társadalomba. A látássérült személy az elemi rehabilitációs szolgáltatás keretében azokat az alapvető készségeket sajátítja el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lehető legnagyobb önállósággal tudjon élni, és munkát is tudjon a későbbiekben vállalni. Ezzel pedig egyenesen csatlakozik ahhoz a kormányzati törekvéshez, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember ka pjon munkát, minél több megváltozott munkaképességű embernek legyen saját jövedelme, mert ez egyrészt gazdasági érdek, másrészt pedig a fogyatékosságügy alapvető célja nem lehet más, mint hogy az önálló életet próbáljuk meg segíteni, az önálló élethez pedi g akadálymentesítés, majd önálló jövedelem szükséges.