Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Egyes törvényeknek a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1222 Az ember mindig joggal teszi föl azt a kérdést, hogy nekünk miért kell megnéznünk ennyi amerikai történelmi játékfilmet. Nagyon jó történelmi játékfilmekről van szó; de ha látjuk és egyre jobba n ismerjük az amerikaiak történelmét, ha ismerjük az ő mitológiáikat, ismerjük azokat az egészen kisvárosi szintig menő történeteiket, amelyek általános emberi tanulságokkal is szolgálhatnak, akkor miért nem látjuk ezeket a történeteket a mi saját világunk ból. Hány amerikai sportfilmet láttunk az elmúlt évtizedekben! Ők például egy kisvárosi kosárlabdaedző történetéből hatalmas nagy sztorit tudnak produkálni. És itt van a mi magyar sporttörténetünk, amely csodás sztorikat tudna a felszínre hozni. Gondoljana k például Halassy Olivérre, arra a fantasztikus vízilabdázó olimpiai bajnokra, hosszútávúszó, gyorsúszó bajnokra, akinek kisgyerekkorában a villamos levágta az egyik lábát, és így lett magyar bajnok, Európabajnok, világbajnok és olimpiai bajnok. S ha az e gész élettörténetét végignéznénk, hogy a második világháború után hogyan ölték meg a szovjet katonák, a „dicsőséges fölszabadítók”, hogyan rángatták ki az autójából, akarták elkobozni az autóját, és lőtték le, ez micsoda történet, milyen szerteágazó, milye n nagy sztori, amiből az amerikaiak már rég játékfilmet csináltak volna. De bárkit említhetnék a magyar sporttörténetből, akik tényleg történelmet írtak. Ezek a sztorik - fogalmazzunk így , ezek a közös narratívák igenis méltók arra, hogy olyan filmek kés züljenek belőlük, amiket nemcsak a magyar közönség néz meg, hanem megnéznek a középeurópai baráti országok nézői is, megnéznek Európa mozijaiban, és jó esetben megnéznek a tengerentúlon is. Nem vitatva azt, hogy sok értékes mű is megszületett, úgy gondolj uk, hogy még sok létrehozására és támogatására is van szükség. Mi más, ha nem ez motiválta a kormányt abban, hogy végre egységesítse a filmtámogatási rendszert? Mi más, ha nem éppen egy olyan struktúra felállítása fogalmazódott meg a kormány, illetve a fel adatok előkészítésével megbízott kormánybiztos, Káel Csaba fejében, hogy egy új, korszerűbb, a párhuzamosságokat fölszámoló rendszer jöhessen létre, hogy még több sikeres, minőségi alkotás készülhessen Magyarországon? Azt gondolom, hogy ezt támogatnunk kel l párthovatartozástól függetlenül. Egy olyan előterjesztés fekszik előttünk, amelyet, azt gondolom, az ellenzék is méltán tud majd támogatni. Ne csak olyan szimbolikus erejű ügyekben tudjunk összefogni és pozitívan megnyilvánulni, mint az előző napirend es etében a kiváló író, költő, Zrínyi Miklós emlékezete, hanem ilyen konkrét törvényekben is össze tudjunk fogni, és tudjuk azt mutatni, hogy egy jó rendszer fölállítása nemcsak a kormány érdeke, hanem azt az ellenzék is tudja támogatni. A kormánynak azt a ki emelt célját, hogy továbbfejlessze, erősítse a magyar filmipart, alapozva az elmúlt évek eredményeire, alapozva arra, amit Andy Vajna kormánybiztos elvégzett, illetve alapozva arra, amit a televíziós mecenatúra programban is megvalósítottak, a Film Mecenat úra és Televíziós Kollégium által létrehozott támogatási rendszerben is megvalósítottak, azt gondolom, hogy egy sokkal hatékonyabb, sokkal átgondoltabb, sokkal eredményesebb támogatási rendszer kereteit tudjuk ma itt meghatározni, megalapozni. S aztán a kö vetkező kérdés az, hogy ha elfogadtuk ezt a törvényt, akkor ténylegesen a létrejövő nemzeti filmintézet, amely a törvény szándéka szerint 2020. január 1jével állna föl, miképpen tudja majd valóban ellátni azt a feladatot, milyen személyi, infrastrukturáli s és anyagi garanciák lesznek arra, hogy a jogalkotói szándékot be tudja teljesíteni. Én ebben a kérdésben is bizakodó vagyok, már csak Káel Csaba személye miatt is. Én ebben a kérdésben is optimista vagyok, már csak az egész kezdeményezés mögötti szakmai konszenzus miatt is. Úgyhogy arra biztatom képviselőtársaimat, hogy hasonló optimizmussal támogassák ezt a törvényjavaslatot. Nem titok tehát abból kiindulva, amely polémiákra az előbb utaltam, hogy a kormány számára is világos, hogy azok a hiányok, azok a z igények, amelyek a nyilvánosságban is és a parlamenti vitákban is megjelentek, bizony orvosolandó problémák. Éppen ezért a kormánnyal együtt szeretnénk azt elérni, hogy a filmipar jobban szolgálja a nemzeti identitásunkat, hogy a filmipar a nemzeti ident itás egyik kiemelt forrása legyen, hogy olyan filmek készüljenek a magyar adófizetők pénzéből, a soksok értékes vígjáték, a soksok értékes dokumentumfilm és a soksok érdekes
