Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - HENDE CSABA (Fidesz)
1163 minden személyre, rájuk nézve jogkövetkezmény viszont csak korlátozott mértékben válik alkalmazhatóvá. Amennyiben a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő figyelmen kívül hagyja a levezető elnök rendreutasításait, úgy mag a a törvény kötelezi a képviselőt az ülésterem elhagyására. A javaslat az egyes magatartások körében az alkalmazható szankció mértékét és fokát differenciáltan kívánja szabályozni, mégpedig mindezt a jogsértés súlyához igazítva. A javaslat az Európai Parla ment, a brit alsóház vagy éppen a Bundestag, a német parlament példáját követve bevezetni szándékozik a kizárás és a kitiltás jogkövetkezményét. A kizárt képviselő az üléstermet a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul köteles elhagyni, és amen nyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben kitiltás is alkalmazhatóvá válik. A kitiltás jogkövetkezménye a hatályos szabályozás szerinti képviselői jogok felfüggesztését váltja fel. A javaslat rendelkezik a megbízott útján történő szavazás intézményéről is , melynek értelmében a kitiltás időtartama alatti nyílt szavazás során a kitiltott képviselő helyett és annak nevében az általa megbízott képviselőtársa eljárhat. (11.00) Titkos szavazások esetén a személyes joggyakorlás lehetősége továbbra is fennáll és biztosított lesz. Az előttünk fekvő javaslat új, kétfokú jogorvoslati rendszert vezet be az említett ügyekben. Első fokon jogorvoslati fórumként a Mentelmi bizottság, másodfokon pedig maga az Országgyűlés jár el. Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő javaslat a vele párhuzamosan benyújtásra került határozati házszabály módosításával együtt részletes házszabályi rendelkezéseket alkot a képviselői távollét szabályozására, továbbá a távolmaradás bejelentésének, igazolásának rendjét és a képviselői tiszte letdíj ezen esetekben való csökkentése végrehajtási szabályait immár a Házbizottság hatásköréből házszabályi szintre emeli. Az országgyűlési törvény 28. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a képviselőnek joga és egyben kötelessége az Országgyűlés ülésein va ló részvétel. A törvényben, illetve a javaslat szövegében szereplő előírás szerint a továbbiakban is tiszteletdíjcsökkentésnek van helye azokkal a képviselőkkel szemben, akik előzetes bejelentés nélkül maradtak távol az Országgyűlés vagy valamely olyan ál landó bizottság üléséről, amelyen utóbb határozatképtelenség miatt nem kerülhetett sor döntéshozatalra. E rendelkezések célja a képviselői jelenlét garantálásán túl az Országgyűlés és bizottságai feladat- és hatáskörei gyakorlásának elsődleges feltételét j elentő határozatképesség biztosítása. Tekintettel arra, hogy a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása jogkövetkezmény alkalmazását vonhatja maga után, így a javaslat a bejelentési kötelezettséget külön is nevesíti az országgyűlési törvény szövegéb en. A most tárgyalandó törvényjavaslat az országgyűlési törvénynek a képviselők jogállására vonatkozó rendelkezéseit is módosítja, mégpedig a már meglévő jogintézmények megfelelő alkalmazhatósága érdekében. Ily módon pontosítja a képviselői eskütétel fogal mát, hangsúlyozva azt, hogy az eskütétel folyamata mind az eskü szövegének szóbeli előadását, mind pedig az esküokmány aláírását magában foglalja. A jogbiztonság jogállami követelményét szem előtt tartva a javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az adott képvi selő mely jogait nem gyakorolhatja érvényes eskütétel híján. Tisztelt Országgyűlés! A jelképek használatához nyomós közérdek fűződik. Éppen ezen okból elengedhetetlen a használatukra vonatkozó megfelelő szabályozási környezet kialakítása. A javaslatban sze replő módosítás világosan elhatárolja egymástól a jelképhasználat két módját, vagyis a szabad felhasználáson, illetve az előzetes hozzájáruláson alapuló felhasználás, jelképhasználat módjait. Természetesen egyik felhasználási mód sem sértheti az Országgyűl és méltóságát. A javaslat igyekszik elősegíteni a jogalkalmazói gyakorlat egységesítését, ezért pontosítja a jelkép fogalmát, melynek értelmében az Országház képe, annak stilizált képe vagy sziluettje is védelem alá esik. A
