Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1160 Ugyanígy a bértáblával kapcsolatosan: azt nem hihetjük komolyan, hogy ma miniszter asszony bejelentette, és ezt nem egy komoly előkészítő munka előzte meg, egyeztetve a bírósági szervezetekkel, amit ő is említett az expozéjában, illetve az ügyészség i szervezetekkel. Az is látszik, hogy már a jövő évben kiegyenlítődik az az eltérés, ami a legutóbbi bérrendezésnél született. Azt hiszem, hogy ezt a hétfői egyik felszólalásra adott válaszban is tisztáztuk, hogy azt tekintjük célunknak, függetlenül attól, hogy nem jogállamisági kritérium, hiszen Európában is több olyan, jogállamnak tekinthető hely van, ahol az ügyészek bérezése eltér és adott esetben magasabb, mint a bíráké. Szó volt arról, hogy az alkotmányjogi panasz miért illeti meg az állami, közhatalm at gyakorló szervezeteket. Azért, mert ezekben az ügyekben a hatalmi ágak szétválasztása miatt nem gyakorolnak közhatalmat, tehát a tisztességes eljáráshoz való jog az államot is megilleti. Gondoljunk arra, hogy akkor a polgári, örökösödési, kisajátítási v agy bármilyen ügyben, ami az államra anyagi terhet róhat, nem lenne korrekt egy olyan eljárásrend, ahol ne illetnék meg ugyanazok a jogosítványok, vagy ne hallathatná a hangját ezekben az eljárásokban. Felmerült, hogy a közigazgatási bíróságokat megszüntet jük a KNBkkel kapcsolatban, és ezzel akkor egy olyan szervezetet hozunk létre, ahol megint csak a kormányzat befolyása érvényesül. Könyörgöm, ugyanazok a bírók maradnak, ugyanazok fognak eljárni ugyanazokban az ügyekben, senki nem cseréli le a bíróságot, tehát a bírói függetlenség nem sérül. Akkor hogyan vizionálnak ilyeneket? Tegnap ugyan tisztáztuk, hogy a paranoia nem egy alkotmányellenes jelenség, tehát nyugodtan lehet gyakorolni, csak azt ne igazságként akarjuk feltüntetni, amikor a tárgybeli vagy tén ybeli alapjai hiányoznak. Az alkotmányjogi panaszt szintén Arató Gergely képviselőtársam is említette. Az Alkotmánybíróságnál nem azt vizsgálják, hogy ki az, aki az alkotmányjogi panaszt benyújtotta, hanem alkotmányose az a döntés, ami odakerült a bíróság elé. Szó volt arról, hogy milyen az Alkotmánybíróság összetétele. Nem tisztem több évtizedes jogászi pályát maguk mögött tudó alkotmánybírók megvédése, szerintem az ő életpályájuk önmagában megvédi őket, vagy a konszenzusra való utalás. 2016ban is válasz tottunk meg úgy alkotmánybírókat, amikor nem volt kétharmada éppen a kormányzótöbbségnek, tehát ellenzéki támogatással kerültek be. Tehát ezeknek a fajta felvetéseknek… (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalról.) Vagy utalhatnék 2010re, amikor Stumpf Istv ánt megválasztotta a parlament alkotmánybírónak. Emlékszem, mekkora politikai felhördülés volt, hogy egy korábbi kancelláriaminiszter, aki a Fidesznek oszlopos tagja, és akkor na most aztán olyan fideszes döntések jönnek. Majd utána pajzsra emelve hordoztá k évekig a vállukon, hogy végre egy kemény alkotmánybíró, aki mindig a kormánnyal kemény. Kérem szépen, aki letesz egy bírói esküt, egy alkotmánybírói esküt, az ahhoz alkalmazkodik, amit ott vállalt, nem ahhoz, hogy korábban hol dolgozott, mert az nem jele nt hivatásrendi kötöttséget, míg az alkotmánybírói eskü igen. Ilyen értelemben függetlenül attól, hogy a kormányzatnak kedvező vagy nem, mi üdvözölni tudjuk ezeket a magatartásokat, mert éppen a bírói függetlenség kifejezése. Hogy mondjuk, tartalmilag mive l értünk egyet vagy mivel nem, az egy olyan kérdés, ami egy szakmai vita keretei közé tartozik, és nem egy politikai ügy. Szó volt arról, hogy hogyan került benyújtásra a törvény. A parlamenti szabályoknak megfelelően került benyújtásra, szeretnék mindenki t megnyugtatni. Szó volt a nemzetbiztonsági vizsgálatról a bíróságoknál a bírók esetében. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy igazgatási feladatokat ellátó bírókról van szó, és csak abban a körben zajlik a vizsgálat. Ez jelenleg is így van, ha ott most szigorodnak is a szabályok. Ha ezen a vizsgálaton valaki nem megy át, az a bírói jogállását nem érinti, legfeljebb azt a munkakört, illetve azt az igazgatási feladatot nem láthatja el. A felkészülési időről szó volt. Nagyobb felkészülést igényelt volna egy ébként az eredeti javaslat átvitele, ami az önálló közigazgatási bíróság megteremtését jelentette volna, hiszen ott nem csak szervezetében, infrastruktúrájában, informatikájában és egyéb vonalon is elkülönültek volna ezek a
