Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - A temesvári népfelkelésről való megemlékezésről szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1126 megemlékezni. A párbeszéd, az együtt működés vezethet el a problémák megoldásához, hogy megvalósuljanak azok a Partiumban, Erdélyben élő magyarságot érintő kisebbségvédelmi jogok, amelyeket 1989 karácsonyán egyetértés övezett. Nem szeretnék beavatkozni és nem is tehetem a beavatkozást a román belügyekbe, és talán túl naivitás is, de talán még megélhetjük azt, hogy december 1je helyett december 15. lesz Románia nemzeti ünnepe, mely nem elválaszt minket, hanem összeköt. 1989. december 15. Temesvár, a román forradalom, Tőkés László és a temesvár i magyarok megérdemlik és méltóak az emlékezésre. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bencsik Jánosnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. BENCSIK JÁNOS, a Jobbik képvise lőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jeles kezdeményezés fekszik most előttünk, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy 1989 decemberében Romániában magyarok és románok vállt vállnak vetve álltak ki a szab adság és a zsarnoki Ceauşescudiktatúra megdöntése mellett. Fiatalok és idősek, hívők és nem hívők, magyarok, románok, németek védelmezték testükkel a fiatal Tőkés Lászlót, Temesvár református lelkipásztorát, akit a diktatúra erőszakszervezetei el akartak hurcolni lakásából. Bátor kiállásuk valóban példaértékű, egyúttal érdemes arra, hogy minderről határozat formájában is megemlékezzen a magyar Országgyűlés. Ugyanakkor a javaslat szövege kapcsán van némi hiányérzetünk, ezért három módosító indítványt fogunk benyújtani. Reméljük, hogy ezek fognak találkozni az önök támogatásával. Elsőként arra fogunk javaslatot tenni, hogy a jelen határozati javaslat ne csupán a románokról és a magyarokról emlékezzen meg, hanem Románia minden nemzetiségéről, hiszen a magyarok on és a románokon kívül németek, szerbek vagy éppen cigányok is szép számmal vettek részt a forradalomban és a Ceauşescurendszer megdöntésében. Ezt már csak azért is fontosnak tartanánk a szövegbe beemelni, mivel Temesvárt a történelmi hagyomány szerint - ahogy arra Pánczél Károly képviselőtársam is utalt - négy nemzetiség alkotja, a román, a magyar, a német és a szerb. A második módosítónk egy olyan kiegészítés, amely utal arra, hogy a határozati javaslat elfogadásával az Országgyűlés támogatja megemlékez ések, konferenciák szervezését, szakmai és szépirodalmi művek, valamint audiovizuális anyagok megvalósítását. Ez véleményünk szerint az évforduló közelsége ellenére is szükséges és lehetséges. Harmadrészt a hatá rozati javaslat nagyon helyesen utal a nagy reményekkel kecsegtető románmagyar együttműködésre, amely alapja lehetett volna egy új Románia megteremtésének. Egy olyan új Románia megteremtésének, amely elismeri államalkotó nemzetiségeit, őket nemzetbiztonsá gi kockázat helyett szövetségesként kezeli, Magyarországra pedig fenyegetés helyett stratégiai partnerként, összekötő kapocsként tekint. 1989 decemberében egy olyan Romániában reménykedtünk, ahol lehet értelmes párbeszédet folytatni a székelyföldi vagy az érmelléki autonómiáról, ahol szabadon lehet tanulni minden magyarnak az anyanyelvén az óvodától az egyetemekig, ahol lehet szabadon használni nemzeti lobogóinkat és címereinket, és ahol a magyar vállalkozók ugyanolyan eséllyel indulhatnak, mint román vagy bármilyen más nemzetiségű versenytársaik. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nagyon sok Romániában élő magyar honfitársunk, de románok és más nemzetiségű állampolgárok is bánják, hogy a temesvári folyamatok csupán néhány hónapot éltek meg. 1990 márciusában ugyanis a román állambiztonság, a Securitate a politikai elit beleegyezésével és segítségével véres pogromot provokált Marosvásárhelyen, aminek következtében magyarok ezrei hagyták el Erdélyt, tovább gyöngítve az ott élő magyar közösségeket. A fekete március lelki sebeit a mai napig nem sikerült begyógyítanunk, ennek hegeit a mai napig
