Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1042 Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat mindenképpen összefügg a T/8031essel, amit majd ezután fogunk tárgyalni. Nagy valószínűs éggel ez a kormányzaton belüli alku következménye. Beterjesztenek ide egy olyan törvénymódosító javaslatot, ami tulajdonképpen azt érzékelteti a társadalommal, hogy egy háborús helyzetet fognak folyamatosan fenntartani, míg ennek ellenértéke pedig az, hogy lemond a Honvédelmi Minisztérium a beszerzések koordinációjáról. Erről szól majd a 8031es javaslat. El kell mondjam, hogy megdöbbentettek az államtitkári előterjesztésben hallottak, hogy a szocialista kormány után milyen fantasztikus támogatásáról biztos ította a kormányzat a honvédelmet. Elmondom, hogy a legelső évben, amikor magam is ott voltam, 42 százalékkal csökkent egyik évről a másikra a honvédelmi költségvetés, én voltam jelen Simicskó István akkori államtitkár úrral együtt Hende Csaba miniszter úr mellett, aki rendkívül megalázó módon kénytelen volt elszenvedni azt, hogy a kormányzat ennyire semmibe vette egy egyébként tényleg megtépázott állapotú hadsereg átvételekor ezt a szervezetet. Egészen 2015ig folyamatosan csökkent a költségvetése a honvéd elmi tárcának. Akkor kezdte el kibélelni a kormányzat a honvédelmi tárcát, amikor a migrációs veszély bekövetkezett, és rájött végre miniszterelnök úr, hogy ezt a területet azért érdemes támogatni, különösen egy nemzeti kormánynak. Tehát azért ezt mindenké ppen a valósághoz hozzá kell tenni. Annyit még reagálnék az államtitkári előterjesztésre, hogy ugyanúgy, ahogy az egészségügyben, eszközök, épületek valóban újultak és vannak, de egy dolog hiányzik hozzá, a humán erőforrás, ami úgy tudja működtetni, ahogy azt kell. Ezt is meg kell említeni. Arra is emlékszem, hogy hosszú éveken át könyörgött a kormányzatnak a tárca, hogy az inkurrenciát hadd értékesítse, és ne kerüljön több tíz millió forintba évente ezeknek mindössze a tárolása és az őrzése, a talajszennye zésről nem is beszélve. Ezt szerettem volna az államtitkár úr előadásához hozzáfűzni. A jelen törvényjavaslat vonatkozásában rendkívül rossz érzésem van, és azt gondolom, hogy nem vagyok ezzel egyedül. (Németh Szilárd István: Na!) Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat nem arról szól, mint amit az indokolás tartalmaz. Olyan szinten feláldozza a honvédelem mint nemzeti ügy szólamát különböző személyes, kormányzaton belüli harcok oltárán, ami, azt gondolom, hogy egy néppel nem tehető meg. Belekeveri ebbe a problémakörbe vagy ebbe a hadakozásba a kibervédelem fontosságát, ami nem lehet vitatható, hiszen nincs olyan nemzetközi fórum, nincs olyan NATOértekezlet, nincs olyan NATO Parlamenti Közgyűlés, nincs olyan miniszteri értekezlet, nincs semmi olyan fontos találkozó és konferencia, ahol ezt mint első számú fenyegetettséget a világ minden táján ne vennék komolyan és ne próbálnák meg a megfelelő - még ma nem tudjuk, hogy megfelelő, de vélhetően megfelelő - elhárító intézkedéseket és szervezeteket létrehozni. A z nem kérdés, hogy ma Magyarországon nincs olyan felelős politikus, aki ne támogatná azt, hogy a kibervédelem kérdése elsőrangú kérdés, és ehhez minden szervezeti, anyagi eszközrendszert, politikai támogatást meg kell adni, hiszen bármely országot meg lehe t bénítani ezeknek a rendszereknek a beavatkozásával. De ennek semmi, de semmi köze ahhoz, hogy úgy akar hadkötelessé tenni egy társadalmat, ahogy ebben a jogszabályban le van írva. Már az is furcsa volt számunkra, hogy 50 évre emelték a hadköteles korhatá rt akkor, amikor, ha egy kicsit is körülnéz bárki ebben az országban, azt látja, a mai ötvenes férfiak általánosságban nem alkalmasak arra, hogy… (Németh Szilárd István: Kikérem magamnak! Ne vicceljen már! 56 vagyok!) Mondom, hogy általánosságban, nem a je lenlévőkről szólok, általánosságban. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Nem a jólétben élő emberekről beszélek, hanem azokról az emberekről (Németh Szilárd István: Azok, akik tönkrevágták a sereget, bújjanak el!) , akiknek sem a környezete, sem az étkezése (Az el nök csenget.) , sem a rendelkezésre álló sportkultúra nem alkalmas arra, hogy őket… És nem beszélve arról a nehéz munkáról, amit számukra az élet hozott. Nem alkalmasak rá!
