Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 8. hétfő - 82. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP):
990 meg például a német munkaadókat, a munkaadók szövetségét, hogy miért támogatják a német kormány egyébként szerintünk teljes mértékben észszerűtlen, nyitott kapuk poli tikájára épülő migrációs stratégiáját. Azért, mert félnek attól, hogy a középkeleteurópai fiatalok visszajönnek. Mi ennek egyébként örülünk, de ettől még ez tény a szociológiában, a statisztikában és a gazdaságpolitikában is. Önök ezzel szemben, lehet, h ogy aggódik a fiatalokért, de mégis egy olyan pártszövetségben vesznek részt, akik, amikor irányították az országot, akkor a fiatalok körében Magyarországon 30 százalékos volt a munkanélküliség. (Cseresnyés Péter: Így van!) 30 százalékos volt 2010 előtt a munkanélküliség! (Sneider Tamás: És most kint dolgozik külföldön az a 30 százalék.) Mínusz 6,6 százalékos gazdasági növekedés volt. Az milyen perspektíva a fiataloknak? Tehát azt szeretném kérni, alelnök úr, hogy ha komolyan aggódik a magyar fiatalokért, a kkor kérdezze meg a szövetségeseit (Sneider Tamás: Ti kormányoztok kilenc éve!) , hogy azt így hogy, és akkor talán nem kellene velük szövetséget vállalni, hanem inkább a parlamentben azokat kellene támogatni, azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek mi nd a fiatalok Magyarországon maradását jelentik, mind a kamatmentes kölcsön, a diplomásgyed, a 30 év alatti fiataloknak a sikeres nyelvvizsga térítési díja (Az elnök csenget.) , a KRESZvizsga árát is megtérítjük, és sorban tudnám hozni azokat az intézkedés eket, amelyeket mind a kormányoldal szavazott meg, az önök politikai pártja pedig nem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Az LMP részéről Csárdi Antal képviselő úr kért szót. Parancsoljon! (11.40) CSÁRDI ANTAL (LMP) : Köszö nöm szépen a szót. Tisztelt Ház! 2004 és 2010 között több mint másfél millió fogyasztói devizakölcsönszerződés került megkötésre. Jelenleg úgy állunk, hogy az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint 900 ezer végrehajtási eljárás van folyamatban, és ezekne k a végrehajtási eljárásoknak a végén az esetek túlnyomó többségében kilakoltatás vár azokra a magukra hagyott, azokra a becsapott fogyasztókra, akiket a magyar bankrendszer csúnyán átvert. Azt gondolom, nem lehet köztünk vita abban a kérdésben, hogy nem v árhatnak tovább a devizahitellel átvert magyarok milliói. Miért milliókról beszélek? Ugye, pontosan látjuk, hogy ha van másfél millió fogyasztói szerződés, akkor az legalább egymillió családot érint közvetlenül, ahol körülbelül, azt lehet mondani, hogy gya korlatilag 34 millió közé tehető azoknak a polgártársainknak a száma, akiket ez a probléma húsbavágóan, a hét minden napján érint. Pedig tudjuk, hogy ez a helyzet nem önmagától alakult ki, és hogy ebben a kialakult helyzetben az adósok felelőssége elhanya golható. A C51/17. európai bírósági ítélet indoklásában egyértelműen fogalmazott az Európai Bíróság. A 93/13. irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönt felvevők számára ahhoz, hogy az utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lenni a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körült ekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia az ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségére gyakorolt, esetleg jelentős gazdasági következményeit is. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy mind a ketten százszámra vagy még több olyan szerződést láttunk, ami devizahitelszerződésről szól, és be kell vallanom, hogy nem tudok mondani olyan szerződést, aho l ennek az európai bírósági feltételnek megfelelt volna a szerződés.
