Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 8. hétfő - 82. szám - Napirend előtti felszólalások: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
983 ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. - Hajdu László ülve marad. - Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az Országgyűlés negyedik rendkívüli ülését megnyitom . Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Tis ztelt Ház! Bejelentem, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úr a kormány nevében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte 2019. július 8ára. Az indítványt és annak mellékletét a honlapon megismerhetik a képviselők és az érdeklődők. Napirend előtti felszólalások: Tisztelt Ház! Napirend előtti felszólalás ra jelentkezett Mellár Tamás, a Párbeszéd részéről. Megadom a szót. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Utolsó héthez érkeztünk a tavaszi ülésszakon, ezért indokolt egy kicsit visszatekinteni arra, hogy mi is történt az elmúlt hónapokban. Sok jót nem nagyo n lehet mondani erről az időszakról sem. A kormánypárt ott folytatja, ahol decemberben abbahagyta, amikor elfogadta a rabszolgatörvényt. A mostani időszakban az történt - és ez a múlt hét eseménye , hogy 131 kormánypárti képviselő megszavazta az akadémiai kutatóintézetek leválasztását, röviden: az Akadémia szétverését. Jegyezzük meg ezt a 131 nevet, és azt gondolom, hogy ebben segítségünkre van a közvélemény is, hiszen rengeteg helyen nyíltak meg különféle szégyenfalak, ahol a 131 képviselőt név szerint is megemlítik, hiszen ez valóban egy történelmi tett, de egy negatív történelmi tett, és reménykedünk benne, hogy a számonkérésre is előbbutóbb sor fog kerülni. Az akadémiai intézetekkel kapcsolatosan a vita során Palkovics miniszter úr végig arról beszélt, hogy a német mintát követjük, hogy tulajdonképpen az egész átalakítás a német mintának felel meg. Mi már a vita során is közöltük, hogy szó sincs erről, a német gyakorlat egészen más volt. Az elmúlt napokban a német akadémiai élet szinte teljes egészében kiállt az akadémiai intézetek mellett, és azt közölte, hogy semmi köze nincs ennek a magyarországi átalakításnak a német modellhez. Azt gondolom, hogy ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert nemcsak Németországban történt tiltakozás, hanem a világon szerte szinte mindenütt. Több mint 120 tudományos közösség, többek között az Academia Europaeától a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácsig ítélte el ezt a törvényt. De nincs időnk az Akadémiával tovább foglalkozni, mert tovább kell lépni, hiszen a következő áldozat a közoktatás. A közoktatási törvény módosítása egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy tovább csökkentse az oktatási intézmények autonómiáját és a tanszabadságot. A központilag irányított Nemzeti alaptantervbe kényszerített oktatás szükségképpen lesz alac sony hatásfokú, hiszen nem tud számolni azokkal a különbségekkel, amelyek az országban megnyilvánulnak, mert egészen más a II. kerületi diákok és az Ormánságban felnövő gyerekek helyzete, és egész máshogy kell Sopronban vagy a Nyírségben oktatni a diákokat . Persze, nem is az a célja a közoktatásnak ma Magyarországon, hogy kiművelt emberfőket adjon a társadalom számára, hanem olyan embereket, akik a NER rendszerébe jól be tudnak illeszkedni, akik engedelmes állampolgárok, akik az összeszerelő üzemekben majd jól fognak tudni dolgozni. Ehhez pedig nem kell, sőt kifejezetten nem is jó, ha ők önállóan tudnak gondolkodni, ha tudnak önállóan
