Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 2. kedd - 81. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
972 Magyarországon az 1990es évek közepén alakultak meg a nemzetiségi önkormányzatok. A választókerületben Bakonynánán, Bándon, Csehbányán, Hárskúton, Herenden, Kislődön, Lókúton, Márkón, Úrkúton, Városlődön, valamint Veszprémben működik német nemzetiségi önkormányzat. Ez fontos lépés volt, hiszen létrejött a magukat nemzeti ségieknek vallók választott, legitim intézménye, amely a kultúra, a nyelv, a hagyományok és az identitás őrzője, ápolója lett. A kormány nyújtotta lehetőségeknek és támogatásoknak hála, ma már sokkal több hagyományőrző csoport tud aktívan működni a közössé gekben. A településeken nemzetiségi önkormányzatok segítenek abban, hogy az érdekképviselet a lehető legmegfelelőbben legyen ellátva a helyi önkormányzatoknál. A polgári kormány az elmúlt években megtöbbszörözte a nemzetiségi támogatásokat, amelyből a nemz etiségi önkormányzatok újra tudnak működtetni óvodákat, iskolákat. Jó látni és tapasztalni, hogy a választókerületben élő nemzetiségi csoportok működnek, ápolják hagyományaikat, őrzik európai és keresztény kultúránkat, hiszen a sváb kultúra gazdagítja a ma gyar kultúrát, gazdagítja a keresztény európai kultúrát. A választókerület tíz településén működik nemzetiségi óvoda, hét településen pedig nemzetiségi iskola, ahol a gyermekek már egészen kis kortól megismerkednek a nemzetiségi tradíciókkal. A hagyományőr zés nemcsak az oktatás terén mutatkozik meg, hanem népdalkörök, néptánckörök, valamint hagyományőrző nemzetiségi csoportok, civil egyesületek működnek minden településen. Kiemelt szerepe van a pedagógusoknak, hagyományőrzőknek, hiszen az ő munkájuk az egyi k záloga annak, hogy évek múltán is fennmaradnak a tradíciók, népdalok, táncok. Folklórrendezvények tárházából válogathatunk, melyek hangulatát különleges családi légkör járja át. Ilyen például a teljesség igénye nélkül a bándi „ősök napja”, a bakonynánai gombócfesztivál, a márkói nemzetiségi nap, a csehbányai sváb nap, a hárskúti „szomszédolás”, az úrkúti nemzetiségi kórustalálkozó, a kislődi nemzetiségi és falunap, a városlődi sváb bálok. Utóbbi akkora népszerűségnek örvend, hogy évente több alkalommal is megrendezésre kerül. Előfordult, hogy a választókerületemben egy napon akár háromnégy német nemzetiségi rendezvényre is hivatalos voltam. Nem megterhelő, hanem felemelő volt. Minden egyes rendezvény egy örömünnep volt, amely feltöltött. Egyegy ilyen ese mény alkalmával már azt is érzem, hogy a szívem velük tiszteletbeli svábként dobban. Olyan büszke szeletei ők a térségnek, akik színesítik, nemzetiségi öntudatukkal erősítik azt. A települések német nemzetiségi vezetőinek köszönettel tartozunk, hiszen az ő munkájuk is hozzájárul ahhoz, hogy a Bakony amúgy is színes kulturális tárháza még bővebb lehet. Megérdemelnek hát minden segítséget és támogatást ahhoz, hogy a nemzetiségi hagyományok ápolása minél tovább maradhasson fenn, minél többen megismerhessék azt . Nagy öröm, hogy a kormány lehetőségéhez mérten példátlan támogatásban részesíti mind a 13 magyarországi nemzetiséget, köztük a német nemzetiséget is a 2020as költségvetésben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖ K: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr, Jobbik képviselőcsoport: „Halálsoron” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ANDER BALÁZS (Jobbik) : Köszönöm a szót. Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Így van, felszólalásomnak a „Halálsoron” címet adtam; halálsor, azaz siralomház. Itt egy eldöntendő kérdés, hogy ennek az intézménynek vane jogosultsága. Sok esetben én azt mondom, igen, a megátalkodott gazemberek oda valók, nincs mit rajtuk sajnálkozni. Viszont itt településekről van szó, a magyar vidékről van szó, ebben a felszólalásban a vidékkel, a magyar falvakkal és azon belül saját választókerületemmel kívánok foglalkozni.
