Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 2. kedd - 81. szám - A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz)
950 természetesen növelve az adóbevételeket és a kiskereskedelmi forgalmat, illetve saját magát és környezetét komoly kockázatnak kitéve. Ezek a számok, azt gondolom, jól mutatják, hogy egy komoly társadalmi problémáról van szó, amellyel szembes ülnünk kell, még akkor is, hogyha Magyarországon 2009ben, a szocialisták kormányzásának utolsó évében a felnőtt lakosság 38 százaléka aktív dohányzónak vallotta magát. A tavalyi esztendőben a WHO és az Eurobarometer kutatásai alapján 2527 százalék volt a z aktív dohányzók száma. Tehát 2010ről 2019re, tíz év alatt értünk el eredményeket, bár hozzátartozik az objektív képhez, hogy a hagyományos dohánytermékek fogyasztása az egész Európai Unióban csökken évi 2 százalékkal. A magyar lépések nem véletlenül vá ltották ki a WHO figyelmét, tekintettel arra, hogy elismerést érdemelnek. (11.20) 2016ban a WHO és az Eurobarometer kutatása szerint a férfilakosságból azok, akik meghaltak, 27 százalékuk a dohányzás miatt halt meg, nők esetében pedig 14 százalék. Kérdé s, hogy ez valamilyen mértékben valahogy mérhetőe. És itt most a gazdasági szempontokra térek át a fogyasztás mellett, mert nem kis pénz ez a 700 milliárd forint. Tulajdonképpen, ha a házi pálinkafőzést is figyelembe vesszük, majdnem többet költenek a pol gártársaink cigarettára, mint alkoholra. Ugye, égetett szeszre kevesebb, mint 100 milliárd forintot költenek a magyarok; otthon főzik a pálinkát, és azt isszák meg. Ezen kívül még 700 milliárd forintot költenek dohányra. Tehát nem kevés az az összeg, amit saját maguk elpusztítására költenek a honfitársaink, gondolva azt, hogy önmagam elpusztítása az egyik legfontosabb szabadságjog, de erre majd még kitérek, hogy mennyiben van ebben a kérdésben igaza a választópolgártársainknak. Mérhetőe valahogy a vesztesé g? Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A veszteség mérhető: az Amerikai Egyesült Államokban és a nyugati világban próbálják az elvesztegetett emberi életet, az elveszített embert valahogy mérni, az elvesztett egészséges éveknek próbálnak egy objektív mérőszám ot adni. Én inkább azt mondanám, hogy ha a dohányzással kapcsolatos megbetegedések költségvetési hatását figyelembe vesszük, akkor a magyar költségvetésnek az egészségügyi kasszán belül legalább 150200 milliárd forintot kell költeni a dohányzással okozott károk enyhítése érdekében. Ha azt megnézem, hogy a táppénz mennyi, a rokkantnyugdíj mennyi, a megbetegedésnek milyen társadalmi következményei vannak, vagy a munkaadók mennyit veszítenek, mondjuk, a korai daganatos megbetegedések oká n, akkor pontosan látjuk azt, hogy amennyit az adóbevétel hoz a cigarettából, a dohánytermékekből a jövedékiadóoldalon, annál jóval többet veszítünk az egészségügyi kasszából, illetve jóval többet veszítenek a munkaadók azáltal, hogy megbetegszenek a munk avállalók. Tehát ha csökkenteni akarjuk Magyarországon a halálozási számot, amellett, hogy növeljük a születések számát, van néhány olyan betegség, amellyel szemben szerintem ebben a kormányzati ciklusban érdemes volna hatékonyan, sikeresen fellépni. Másré szről pedig, ha segíteni akarunk a munkaadóknak, akkor járuléki ösztönzésen keresztül, tehát akár a munkaadó által fizetett járulék ösztönzésén keresztül arra kell rávennünk a munkavállalókat, hogy szűrőprogramokban vegyenek részt. Hiszen mi lehet a magyar kormányzat legfontosabb célkitűzése az egészségügy területén, amiről általában csak politikai vita zajlik a Házban, de kevés előrelépésnek lehetünk gyakorlati tanúi? A legfontosabb célkitűzésünk nemcsak az, hogy a kórházaknak több pénz legyen, a legfontos abb célkitűzésünk az, hogy az egészségben eltöltött évek gyarapodjanak. Ma NyugatEurópában, az Európai Unió 27 tagországában tőlünk nyugatra egy férfi arra számíthat, hogy 63 éves koráig nem kell orvoshoz mennie, egy nő pedig 65 éves koráig nem kell hogy orvoshoz menjen. Magyarországon egy férfi arra számíthat, hogy 58 éves korában már orvoshoz kell mennie, tehát öt év a veszteség. Nem a születéskor várható élettartamról beszélek, az egészségben töltött évekről beszélek, amit leginkább a dohányzás tud romb olni, akár szív- és érrendszeri vagy akár daganatos megbetegedések okán, és a nők esetében pedig 62 év az az életkor,
