Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 1. hétfő - 80. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK:
898 úgy a kormány, hogy elhalasztja a fenti jogszabály hatálybalépését. Ugyanis az Alaptörvény hetedik módosítása lehetővé tette a közigazgatási bíráskodás megteremtését Magyaro rszágon. Ez egy olyan jogelv és olyan bíráskodási rendszer, amely bizony komoly történelmi hagyományokra épült Magyarországon, és ezt a hagyományt szerettük volna és szeretnénk is megőrizni Magyarországon, hiszen 1949ben ez a rendszer, ez a hagyomány megs zűnt és megtört, hiszen a kommunista rezsim annak idején megszüntette a közigazgatási bíráskodás intézményrendszerét. A közigazgatási bíráskodás egy sajátos bírósági rendszer, hiszen egészen más, mint akár a polgári, akár pedig a büntető bíráskodás terület én kialakult igazságszolgáltatási rendszer, másfajta a jogviszony, egy állam és az állam által hozott határozat felülvizsgálata van bírósági úton, ahol kétféle érdek, egy közérdek és egy magánérdek ütközik egymással, és ezért speciális szaktudás is kell ho gy illeszkedjen a közigazgatási rendszerhez. Egy egyensúly megteremtésére van szükség, egy úgynevezett szubjektív és egy objektív jogvédelemnek a konfliktusát kell e tekintetben rendezni, amely teljesen más, mint egy normál bírósági rendszer; ennek megfele lően egyébként az európai bíróságok többsége vagy a bírósági rendszerek többsége is máshogy kezeli ezt a kérdéskört, vannak olyan országok, ahol részben elkülönült, van, ahol egészében elkülönült a bírósági rendszer. Így a magyar bírósági gyakorlatban és a nnak a tapasztalatait is felhasználva egy hosszú törvényelőkészítő folyamat következett a közigazgatási bíráskodás tekintetében, egy ötéves szakmai munkának az eredménye volt, hogy Magyarországon egy jól alkalmazott és jól megalkotott bírósági rendszer jö hetett létre, és ennek a jogszabályi alapját teremtettük meg, amikor a közigazgatási bíráskodás rendszerét létrehoztuk. Kétszintű bírósági rendszer jönne létre az új törvény alapján. A fellebbezés, illetve a felülvizsgálat keretében a bírósági rendszeren b elül a közigazgatási döntéshozatal keretében biztosított a jogorvoslat a közigazgatási felsőbíróságok esetében. Ez az átalakítás azért jelentős, mert a közigazgatásnak a jogorvoslati rendszerét megváltoztathatja annyiban, hogy ne a közigazgatás keretein be lül kerüljön sor a jogorvoslat felülvizsgálatára, hanem egyébként a bíráskodás keretében. A szabályozás tehát a megfelelő egyenlőség elvét venné alapul, és ennek megfelelő lenne egyébként a bírósági rendszernek a kialakítása is mind a bírói függetlenség bi ztosítása, mind pedig a hatékony szervezetrendszernek a létrehozása révén. Ami nagyon fontos ebben az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság is megvizsgálta ezt a kérdéskört, és 2019. június 18án olyan határozatot hozott, amely alapján egyébként a bírósági rend szer megfelel a magyar alkotmányosságnak. Nemzetközi párbeszéd is kezdődött ebben az ügyben, és több fórum megvizsgálta a magyar jogalkotásnak a rendszerét, és azt, hogy a bíráskodásnak ez a formája megfelele az európai normáknak. A Velencei Bizottság vél eménye is megszületett ebben az ügyben, amely egyébként többségében pozitív jellegű vélemény volt, és az ottani kritikákat be is építettük magába a jogalkotási folyamatba, tehát az alapvetően pozitív vélemény megszülethetett ebben az ügyben. Ugyanakkor kül önböző NGOk részéről és különböző európai szervezetek részéről - sokszor az NGOk mögé bújtatva - egyébként elfogadhatatlan, igaztalan és ráadásul a tételes eljárási joganyagot nem ismerő kritikák fogalmazódtak meg a jogszabály mentén. Magyarország egy fü ggetlen demokratikus jogállam, és Európai intézményeivel együttműködésre törekszik, ennek megfelelően azt is fontosnak tartjuk, hogy ha egy bírósági rendszer létrejön, akkor a bírósági rendszert ne rombolja az, hogy különböző megalapozatlan kritikák érnek egy új jogintézményt, nevezetesen a közigazgatási bíráskodás intézményrendszerét. Ennek megfelelően döntött tehát úgy Magyarország Kormánya, hogy indítványozza a magyar Országgyűlésnél, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépését halassza el, és legyenek oly an további egyeztetések, amely egyeztetések alapján végül megnyugtató választ lehet adni az egyébként teljesen megalapozatlan kritikákra. Ennek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormán ypártok soraiban.) ELNÖK:
