Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 1. hétfő - 80. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat... - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
895 fenntartói jogokkal kapcsolatban minden kérdést tisztázzunk, és minden egyéb kérdést is. Úgy hiszem, hogy ez a javaslat valóban csak egy egyeztetés után került ide. Vannak általános megjeg yzéseim az elhangzottak kapcsán. Az ellenzéknek ma igencsak a fókuszában volt, hogy miniszterelnök úr rendszerváltó beszéde elhangzik a rendszerváltás 30. évfordulóján olyan eseményeken, ahol sokan ott vannak. Szerintem ez azért fáj önöknek, főleg a DK kép viselőinek, mert ha lejátszottuk volna párhuzamosan Gyurcsány Ferenc beszédét ugyanebből a történelmi korszakból (Arató Gergely: Csodálkozna, államtitkár úr, nagyon!) , akkor, hogy úgy mondjam, eléggé megrökönyödnének. Bár nyilván az őszödi beszéd is… (Arat ó Gergely: Államtitkár úr csodálkozna jobban, én azt hiszem!) Hát, azt hiszem, hogy az akkori állampárt Kommunista Ifjúsági Szövetség nevű állampárti hatalomgyakorló szervezetének egyik legfőbb vezetőjeként kicsit más oldalon volt akkor Gyurcsány Ferenc, m int Orbán Viktor, aki valóban bátran a szabadság nevében szót emelt (Z. Kárpát Dániel: Nem volt a KISZben?) , mint ahogy most is szót emel (Z. Kárpát Dániel: Ezt nem hallod meg?) bármilyen nemzetközi fórumon. Úgyhogy ez önöknek valóban fáj, mert más a Kommu nista Ifjúsági Szövetségben rendszerváltást végignézni, és más a Fiatal Demokraták Szövetségében végigharcolni a rendszerváltást. A másik pedig, ami általánosságban is jellemző, hogy amikor a polgári, nemzeti értékrendű kormány valamilyen területen rendet szeretne, egységes gyakorlatot, rendezettséget, kiszámíthatóságot, átláthatóságot, az az ellenzék balliberális filozófiája szerint egyenlő a diktatúrával. Tehát nekik az anarchia a szabadság, a rend pedig egyenlő a diktatúrával. Mi viszont úgy gondoljuk, h ogy az emberek, a családok számára a biztonságot csak a rend, a szabályozottság, a rendezettség tudja megteremteni, de úgy természetesen, hogy ez ne legyen túlburjánzó szabályozás. Önök is már többször láthatták itt, a parlament napirendjén is azokat a der egulációs javaslatainkat, amelyek pontosan ezeket a felesleges túlszabályozottságokat próbálják visszahúzni. Akkor a pár konkrét kérdés, amelyet ellenzéki képviselőtársaink felvetettek; óvodáztatással kapcsolatos kérdések. A törvényjavaslat két irányból kö zelít az óvodáztatás felé. Az egyik az, hogy valóban hároméves kortól óvodába járjon minél több gyerek. Ez nem az állam elsődleges érdeke, hogy úgy mondjam, vagy az óvodáknak, az intézményeknek, hanem a gyerekeknek és a családoknak. Hiszen ha valaki már há roméves korában óvodába jár, egyrészről a közösségi, szociális képességei sokkal inkább ki tudnak alakulni, másrészről pedig, ha valamiben tehetséges, vagy valamiben lemarad a többi gyerekhez képest, akkor ez jobb, ha hároméves korában derül ki, mint ha ki lencéves korában derül ki. Mert ha hároméves korában kiderül, sokkal hamarabb lehet a tehetségét gondozni vagy a lemaradását különböző fejlesztéssel kompenzálni, és akkor a többieket be tudja érni és nem jelent majd neki az érettségi környékén problémát, h ogy valamilyen koncentrációs vagy szövegértési, vagy egyéb beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küszködött már háromévesen. Nyilván önök is tudják: minél hamarabb felismerik a problémát, annál könnyebb orvosolni. A másik irány pedig - szerinte m ezzel mindenki józan ész alapján egyet tud érteni , hogy az óvoda utolsó éve legyen minél inkább iskolaelőkészítő év, az iskolaérettségét minél inkább segítse elő. Úgyhogy szerintem ez is egy olyan irány, amit mindenki józan ész alapján is és pedagógia i szakmai érvek alapján is tud támogatni a jelen törvénymódosításban. A magántanulói státusz. Amikor valaki nem szakmai, hanem politikai szándékkal közelít ezen törvényjavaslat felé - és itt nemcsak politikusokról beszélek, hanem nagyon sok, magát civilnek és szakmainak mondó esetleges megszólalóra vagy szervezetre is gondolok , akkor itt mindig csak azt mondják el, hogy a magántanulói státusz megszűnik. Ez kétségtelenül megszűnik, csak éppen bejön az egyéni munkarend lehetősége, amely nem egy széttartó, n em egy különböző joggyakorlatot, és éppen ezért sokszor visszaélést eredményező jogi lehetőség, hanem az egyéni munkarend sokkal inkább egy egységes, a diákok érdekeit szem előtt tartó jogintézmény a törvényjavaslatban; mert segít azoknak, akik külföldi út miatt nem tudnak az iskolába járni, segít azoknak, akik élsportolók és ezért nem tudnak az órákra járni, és segít azokon, akik betegség miatt nem tudnak az órákra járni.
