Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 17. hétfő - 73. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VINNAI GYŐZŐ jegyző: - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár
89 hogy megismerh esse e cég legfontosabb adatait. A cégnyilvántartásból teljesített ingyenes adatszolgáltatás mértéke messze meghaladja a hatályos európai uniós társasági jogi előírásokat és a hazai, más állami nyilvántartásból való ingyenes adatszolgáltatás mértékét is. F ontos hangsúlyozni, hogy a nyilvántartás nyilvánossága nem azonos azzal, hogy azt korlátlanul, akár üzletszerűen lehessen használni. A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen - ahogy bizonyos kivételekkel a földkönyvi nyilvántartásból lekérdezh ető adatok - nem ingyenesek, megismerésükre törvényben foglalt kivételekkel, ellenszolgáltatás fejében van lehetőség. Az ingyenes céginformáció újragondolása egyrészt azért vált szükségessé, mert az ingyenes céginformációt jelenleg nem a szabályozási célna k megfelelően veszik igénybe, és ez jelentős terhet jelent az állam számára. A jelenleg működő, több mint 500 ezer cég adatait tartalmazó adatbázisból ugyanis egyes cégek tömegesen töltenek le adatokat, és ezt nyilvánvalóan üzleti érdekből teszik, úgy, hog y ennek hátterét a közpénzből finanszírozott, ingyenesen hozzáférhető adatbázis adja. A javaslat tehát azt kívánja elérni, hogy az ingyenes céginformációt valóban csak tájékozódási célból vehessék igénybe az érdeklődők, amire a jelenlegi tervek szerint hav onta 510 alkalommal lenne majd lehetőség. A cégadatokba és a cégiratokba való személyes betekintés azonban a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál továbbra is ingyenes marad. Jelentős mérföldkő az egyéni vállalkozók számára, hogy az egyéni cégrő l szóló törvény módosítása lehetővé teszi a jövőben, hogy az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, amelyre vonatkozóan a törvény mind vagyoni viszonyai, mind pedig a v állalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlást állapít meg. A módosítással egyszerűsödik az egyes jogi személyek, gazdasági társaságok átalakulásának folyamata is azzal, hogy a javaslatban foglaltak szerint az egye s jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény a legszükségesebb körre tartja fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését. A törvény módosítását követően nem vezet az átalakulás meghiúsulásához az, ha valamely tag nem vesz részt a döntéshozatalban, vagy nem működik együtt a jogi személy, gazdasági társaság többi tagjával. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előzőekben kiemelt, a magyar költségvetést, a hazai ál lamháztartást közvetlenül és közvetett módon érintő törvényjavaslatok mellett a törvényjavaslat további egyszerűsítési és a mindennapi élethez igazodó javaslatokat is tartalmaz. A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása magában foglalja az államp olgárok legszemélyesebb jogviszonyaira vonatkozó, nagy számban előforduló, személyi állapotot érintő perek egyes rendelkezéseinek módosítását. (18.30) A választottbíráskodásról szóló törvény módosítása is egyértelműsíti a jövőben, hogy a választottbírósá gi ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek nem kötelezhetőek további, a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség megfizetésére, és ehhez kapcsolódóan a javaslatban meghatá rozásra kerül a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás díja is. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény módosítása a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő eljárási díj minimumösszegét, valamint az eljárásban rés zt vevő felek száma alapján számítandó díj mértékét emeli meg, továbbá a javaslat módosítja a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért fizet ett minimumösszeg mértékét is. A kormány számára a magyar családok mint fogyasztók védelme is kiemelt hangsúlyt kap a jogi szabályozásban. Ezért tartalmazza a javaslat a büntető törvénykönyv módosítását a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát, valamin t a fogyasztók megtévesztésének tényállásait illetően, illetve megjelenik majd a szabályozásban a hamisított termék tényállása is. A módosítás célja, hogy a
