Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 1. hétfő - 80. szám - Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mikor ismeri fel a kormány a rabszolgatörvény bevezetése okozta válsághelyzetet a közigazgatásban?” címmel - KOCSIS-CAKE OLIVIO (Párbeszéd): - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
843 KOCSISCAKE OLIVIO (Párbeszéd) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz a legutóbbi országgyűlési választáson arra kapott megbízást, hogy működtesse az országot és az á llamigazgatást. De ez már több esetben nem sikerült. Legutóbb a nyugdíjakat nem tudták időben átutalni, most meg a kormányablakok esetében nem látják el azt a feladatot, amire a magyar választópolgároktól megbízást kaptak. Ez az egész ügy jól példázza a Fi desz kormányzását. Amikor a rabszolgatörvény elfogadása után demonstrálni mentünk a Nyugdíjfolyósító Főigazgatósághoz, és azt mondtuk, hogy a közszolgálati rabszolgatörvény miatt az nem jó, ha a dolgozók munkaidejébe már beleszámít az ebédszünet fél órája, az nem jó, ha a megyei és a fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár a kafetéria, az nem jó, ha az alapszabadságot 25 napról 20 napra csökkentik, az nem jó, ha kizsákmányolják a munkavállalókat, amikor ezeket mondtuk, akkor a fideszes politikusok csak gúnyolódtak, és azt mondták, hogy az ellenzék csak műbalhézik. Most kiderült, hogy ez nem igaz. Megnövelt munkaidő, a beígért emelés helyett bércsökkenés, ezzel együtt jelentős munkatehernövekedés, a megbecsülés érzésének totális hiánya miatt 2500an kérték felmentésüket az elmúlt egy hónapban. A dolgozók nagyjából 7 százaléka távozott egy hónap alatt az amúgy is komoly létszámhiánnyal küzdő közszolgálati szférából. Az eredmény, hogy a kormányablakok megbénultak. Jogosan ingerült, türelmetlen ügyfelek , túlhajszolt dolgozók, többórás várakozás, már ha egyáltalán akad aznapra sorszám. Persze, a kormány szerint semmi probléma nincsen, ahogy az előző államtitkári válaszból is lehetett hallani. Először technikai okokra hivatkoztak, a frissen felújított Kele ti, Nyugati kormányablakait ezen indok alapján nem nyitották ki, majd amikor kiderült, hogy ez nem igaz, akkor végre beismerték, hogy gond van, de nem a probléma gyökerét kezelik, hanem csökkentik a nyitva tartást heti hét órával, és vidékről rendelik fel a munkavállalókat. (15.10) Ez további sorban álláshoz és a munkavállalók további kizsákmányolásához fog vezetni, ahelyett, hogy végre visszavonnák a közszolgálati rabszolgatörvényt, és megbecsülnék a közszolgálati dolgozókat. Tisztelt Államtitkár Úr! Mik or látják be tévedésüket, hogy az elhibázott bérpolitikai intézkedésük okozta és okozza a problémákat, és módosítják úgy, ahogy a szakszervezetek azt kérik? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A ké pviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére a kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvi selő Úr! Ön új parlamenti képviselő itt a Házban, de mégiscsak az a helyzet, hogy egy olyan parlamenti frakcióhoz csatlakozott, amelyik egy olyan frakcióval lép fel folyamatos szövetségesi viszonyban, amelyik 2002 és 2010 között kormányzati felelősséget vi selt. (Közbeszólások a DK és az MSZP soraiból.) Tehát azt gondolom, hogy hiteltelen az, amit mond, mert ha valóban a közigazgatásban dolgozók érdekelnék önt, illetőleg az állampolgárok és az állam közötti kapcsolatrendszer érdekelné önt, akkor nem lenne en nek a frakciónak a tagja. Mert végső soron mégiscsak az a helyzet, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányzás úgy kerül be a magyar politika történetébe, mint az állam leépítésének az időszaka, amikor az állam magánérdeket szolgált, nem pedig az állampolgárok érdekét szolgálta, és egyébként az államban alacsonyabb szinten, nem a közigazgatás szintjén, hanem a közszolgálat szintjén dolgozóknak a megbecsülését is a mélybe taszították, többek között az anyagi megbecsülésüket is. Azért az mégiscsak példátlan, hogy nem arról van szó, hogy nem emelkedett a közszolgálatban dolgozók bére, hanem csökkent,
