Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 25. kedd - 79. szám - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2017 című beszámoló, valamint Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2017. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat, továbbá a Beszám... - ELNÖK - BŐSZ ANETT (független):
798 Ez elvitathatatlan, ugyanakkor nagyon jól mutatja a rengeteg ügy, illetve vizsgálati kérelem, valamint egyéb levél, amellyel az ombudsman úrhoz fordulnak a társadalom különböző tagjai, azt a helyzetet, amelyben sem a jogállami normáknak, sem az egyenlő méltóságnak, sem az egyenlő bánásmód elvének nem megfelelő az állami szabályozási rendszer, illetve az állami működés. Egyszerűen nyilvánvalóvá teszi, hogy sok esetben extrán kell tenni a magyar polgároknak azért, hogy a jogegyenlőségük, illetve a méltóságuk érvényre jusson. Én magam ezt egy társadalmi és politikai drámána k tartom, és szeretném megköszönni azt, hogy professzor úr a jelenlegi jelentősen lecsökkentett eszköztárral is ennyire keményen küzd azért, hogy megmaradjon emberek méltósága ebben a társadalomban. Szeretnék néhány olyan esetet kiemelni, amely elég jól tü krözi azt, hogy milyen vékony mezsgyén kell ennek a hivatalnak egyensúlyozni. Itt van példának a Tudományos Akadémia ügye, amiben az ombudsman úr nagyon helyesen szót emelt az MTA érdekében, azonban akkor, amikor az egyik ellenzéki képviselőtársam önhöz fo rdult, mert aggódott azért, hogy a minisztérium és az Akadémia már nem fog tudni megegyezni egymással méltó módon, ön kénytelen volt azt mondani válaszában, hogy ugyan figyeli ezt az ügyet, de sok mindent nem tehet már. Ugyanez történt, vagy nagyon hasonló nak vélem azt az ügyet, amikor az LMBTQközösség ügyében tett állásfoglalásában leírta - idézem , hogy „a rejtőzködés és az előítéletek ördögi kört alkotnak”, valamint azt is, hogy „a szexuális irányultság nem jelenthet stigmát”. Ezek rendkívül helyes és fontos megállapítások, azonban azt gondolom, hogy amikor a Pridehónap megnyitójára meghívást kapott, nem az utcai vonulásra és nem a hangos eseményekre, hanem egy kulturális eseményre, akkor már pusztán levelet küldeni állt módjában, és minden jót kívánni a melegközösségnek ahhoz a küzdelemhez, ami, hangsúlyozom, jogegyenlőségi küzdelem. Folytatnám a sort, mert az eddigiek talán még bele is férnének, de az a helyzet, hogy amikor Handó Tünde ragaszkodott ahhoz az elképzeléshez, hogy az Országos Bírói Tanács nem legitim, és az alapvető jogok biztosához fordult, hogy segítsen feloldani az őáltala alkotmányos válsághelyzetnek ítélt helyzetet, amit egyébként ő maga idézett elő, azt gondolom, az nem pusztán az ombudsman úr pozíciójához és hivatalához volt méltatl an, hanem ahhoz is méltatlan volt, ami Handó Tünde pozícióját illeti. Ilyen helyzetben, a nagyon sok indirekt és direkt módon látott történetből, azt gondolom, hogy nagyon fontos az a munka, amit ombudsman úr, illetve a hivatala végez, és szeretnék néhány pozitívumot is megemlíteni, ha már ennyire részletekbe menőkig láttam fontosnak igazolni azt, hogy mennyire nehéz körülmények között dolgoznak önök. Nagyon köszönöm azt az állásfoglalásá t, amelyben amellett tett hitet, hogy a koraszülött gyermekeknek joguk van a szülők folyamatos jelenlétéhez. Azt gondolom, egy olyan ország, amely hosszú ideje az Európai Unió tagja, ezt régóta fel kellett volna hogy ismerje, hasonlóképpen ahhoz, hogy az e gészségügyben a méltóságuk csorbulását elszenvedő nemcsak páciensek, nemcsak szülő nők, nemcsak megszületett gyermekek, hanem sok esetben a dolgozók is európai emberhez méltó körülmények között tudjanak dolgozni. (13.20) Sajnos ezt jelenleg sem az egészs égügyi rendszer, sem a szociális ellátórendszerünk nem képes biztosítani, sok esetben pedig az oktatási rendszerünkben is komplett társadalmi csoportok jogai sérülnek. Nagy örömmel látom azt, hogy az ombudsman úr, ahogy csak teheti, minden ilyen esetben sz ót emel, azonban tragédiának tartom azt, hogy a jelenlegi, megnyirbált hivatali hatáskörök közepette egyszerűen ennél sokkal többet nem tud tenni. Úgyhogy én még egyszer szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy sajnos a nemzeti együttműködés rendszerén belül az alapjogok biztosának hivatala talán az utolsó olyan, államilag létrehozott bástya, amely még tartja magát. Én tisztelettel kérem önöket, megköszönve egyúttal a
