Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 25. kedd - 79. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
749 Hogy a szakszervezeti vezetőkkel hogyan és miképpen tárgyalnak, illetve milyen lehetőségek vannak, ezzel kapcsolatosan továbbra is csak azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy a munka törvénykönyve szabályozza azokat a viszonyokat, amelyeket a szakszervezeti vezetők, szakszervezeti tagok, munkáltatók között értelmezni kell. Amennyiben valakinek valamilyen sérelme van, akkor bírósághoz fordulhat. Illetve föl lehet hívni a figyelmet nyugodtan, és tudják is az érin tettek, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál szintén kezdeményezhető olyan eljárás, amely nyilván a nevéből adódóan az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény vonatkozásában értelmezhető. Egyértelmű tehá t, hogy a kormánynak ilyen értelemben nem az ellenőrzés, a konkrét ellenőrzés a feladata, hanem annak a jogszabályi környezetnek a kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy zavartalanul folytatódjon a munka. A kormánynak biztosítani kell tehát a jogszabályi garanciákat, és ahogy eddig tette, ezután is teszi. A jogok bármilyen sérelme esetén tehát bírósághoz lehet fordulni, illetve az előbb említett szervezetekhez. A stratégiai partnerség kérdése sem először jön elő. Nyilvánvalóan a stratégiai partnerségi megá llapodás fontos, a kiszámítható gazdaságpolitika része. Magyarország Kormánya már több mint nyolcvan stratégiai megállapodást kötött, ezek egyértelműen szándéknyilatkozatok, amelyek a foglalkoztatotti létszám növekedését tartalmazzák hangsúlyosan, a jelent ős hazai beszállítói körre való törekvést, vagyis mindenképpen egy együttműködés elmélyítéséről szóló szándékot. Magyarországon jelenleg körülbelül 160 japán cég működik, amelyek több mint 33 ezer magyar munkavállalónak biztosítanak munkalehetőséget, de te rmészetesen a folyamatos kapcsolattartásnak, az ellenőrzésnek helye van a rendszerben. Én azt gondolom, hogy mindenképpen elismeréssel kell szólnunk azokról a munkavállalókról, akik ilyen hőségben is tényleg megfelelő körülmények biztosítása mellett eredmé nyesen dolgoznak, és ezzel segítik nyilvánvalóan a magyar gazdaságot, a magyar gazdaság teljesítményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: A Jobbik részéről Ander Balázs képviselő úr kért szót. Parancsoljon! ANDER BALÁZS (Jobbik) : K öszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap este, amikor ennek a felszólalásnak a szövegét írtam, egy pillanatig nem volt kétséges, hogy mivel kezdjem. Azzal, hogy hála a Jóistennek, számos pozitív példával, tapasztalattal rendelkezem, és n agyon sok olyan egykori cigány diákom van, akikre büszke lehetek, ugyanis érettségit vagy szakmát szerezve rendőrként, szakácsként, eladóként, szobafestőként, lakatosként megállják a helyüket, és becsületes, dolgos, építő tagjai a magyar társadalomnak. Vis zont azt is el kell mondanom, tisztelt államtitkár úr, hogy van egy rémálmom, ez pedig nem más, mint hogy nem sikerül megoldanunk a XXI. század legfontosabb magyar nemzeti sorskérdését, a cigányság integrációjának az ügyét. Annak a cigányságnak a társadalo m szövetrendszerébe illesztését, amelyik népcsoport az 1893as népszámlálás óta megtizenötszörözte a lélekszámát a mostani ország területén, és amelyik cigányságnak a férfitagjai a rendszerváltás előtt ugyanakkora arányban dolgoztak, mint a többségi társad alomnak a tagjai. Aztán jött a rendszerváltás és az a neoliberális sokkterápia, amely a magyar társadalmat, gazdaságot és őket is bizony brutálisan hazavágta, mélyítve a szociokulturális nyomor bugyrait, erősítve a bűnözés melegágyát jelentő kívülállás ant ikultúráját, lovat adva azok alá, akik szeretik mindenért a többségi társadalmat hibáztatni, akik azt hangoztatják, hogy csakis az előítéletek, nem pedig a kisebbség és a többség együttélésének valós problémái miatt van Magyarországon cigánykérdés. Azok al á, akik a magyarságtól való elfordulás mesterségesen keltett etnonacionalizmusában látják a jövőt. (9.40)
