Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 24. hétfő - 78. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
735 nézegettek külföldre, bár csábította őket a magasabb kereseti lehetőség. Majd jött a Kánaán, külföldre mehettek az orvosaink, a s zakápolóink. Sajnos azt kell hogy mondjam, ez a tendencia jelen pillanatban sem állt meg. Az elmúlt pár hétben részese lehettem egy bizonyítványosztásnak, ahol OKJs végzett ápolók vehették át a bizonyítványaikat. Azt kell hogy mondjam, sajnos 50 százaléku k kért europassos bizonyítványt, ami annak az ékes bizonyítéka, hogy ők bizony nem Magyarországon, hanem Ausztriában, vagy mondjuk, Németországban képzelik el a jövőjüket. Nézzük a várólistát! Várólista volt, van, de bízom benne, hogy nem lesz. Azt kell ho gy mondjam, ez nem is várólista, ez már az úgynevezett kivárhatatlan lista. Sajnos ez okozza azt a tényt, hogy az állami szektor és a magánszektor, egymástól elszívó erővel rendelkező két egészségügyi szektor, inkább a magánszektor oldalára billen, hiszen egyre több magyar beteg veszi igénybe a magánellátási rendszert. Azt kell hogy mondjam, sajnos ma Magyarországon kialakult a szegények és a gazdagok ellátási rendszere. Minél drágább finanszírozású egy magánegészségügyi ellátórendszer és egy diagnosztikai eljárás, annál kevesebb ember tudja ezt ma Magyarországon igénybe venni. Nézzük meg, és engedjék meg, hogy egy orvos által elmondott nagy igazságot mondjak itt a Ház falai között. Azt mondta egy általam nagyra becsült és nagyra tisztelt belgyógyász főorvos , hogy Lajos, addig, amíg a betegség diagnózisát nem mondjuk ki, nem írjuk le, nem mondjuk el a tüneteit, addig kezelési tervet nem tudunk rá készíteni. Ezt a diagnózist az egészségügyi rendszerről, azt gondolom, a leghatékonyabban a kórházigazgatók tudnák megtenni. De mit tud tenni az a kórházigazgató, aki mellé - főleg kis kórházakban - gazdasági igazgatói pozícióba bukott pártpolitikusokat és olyan, a gazdasági életben már megbukott embereket tesznek, akik politikailag ellehetetlenítik az ő nyilatkozatai kat, hiszen a kórházigazgatók tudják a legjobban, hogy mitől romlik és romlott ez az egészségügyi rendszer. Azt kérem az ágazat politikai szereplőitől, hogy mentesítsék ezeket az igazgatókat ez alól a teher alól. Oldják le ezt a béklyót a kórházigazgatókró l, és igenis hadd mondják el, hogy mi a problémája az egészségügynek. Azt gondolom, ez jó lesz a politikának, jó lesz az egészségügynek, de legfőképpen a legjobb lesz a benne dolgozóknak és a betegeknek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsora iban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr: „Meddig még?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Adhattam volna a felszóla lásnak azt a címet is, hogy ami a költségvetésből kimaradt, vagy pontosítva: akik a költségvetésből kimaradtak, hiszen hosszas órákon keresztül vitatkoztunk a jövő évi költségvetés tényszámairól. Én már ott, a vita közepén jeleztem, hogy a rögvalóság, a ma gyar ugar közben szembejön, hiszen itt néhány száz méterre a Kúria előtt a devizahitelkárosultak éppen arra a döntésre vártak, amiről úgy érezték, hogy a sorsukat messzemenőkig befolyásolja, aztán a döntésből kifolyólag itt igen nagy közéleti felfordulás keletkezett, ezek az emberek pedig eligazítást várnának, de leginkább igazságot, igazságtételt. Magyarország Kormánya ugyanakkor ebben a vitában többszöri felszólításunk ellenére sem volt hajlandó megfogalmazni a saját álláspontját ebben a kérdésben. (18 .30) Ezt az álláspontot részben ismerjük, hiszen ez a kormány paktumot kötött azzal az EBRDvel, amelyik irányában vállalta, hogy magyarországi bankokra nem tesz további terhet a károsultak helyzetének rendezése érdekében, de a költségveté si vita során folyamatos jelentéseket hallottunk arról, hogy Magyarországon milyen dinamikusan növekednek a bérek, mekkora a jólét, a társadalmi csoportok tagjai mennyivel nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint a korábbiakban. A helyzet és a rögvalós ág ezzel szemben az, hogy az elmúlt három évben több mint tízezer kilakoltatásra került sor Magyarországon. VargaDamm Andrea képviselőtársnőm nemcsak a
