Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 24. hétfő - 78. szám - Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) - az agrárminiszternek - „Hőhullám, árvíz, belvíz, sivatagosodás, aszály, viharok, villámárvíz, szmog és üvegházhatású gázok. Mit tesz ezek ellen a Kormány?” címmel - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - KOCSIS-CAKE OLIVIO (Párbeszéd):
698 Mielőtt azt mondanák, hogy Magyarország nem kitett a klímaváltozásnak, részletes kutatásokból kiderül, hogy az Alföld déli részét és a főváros környékét rendkívüli mértékbe n fogja majd érinteni a klímaváltozás, a hőhullámok elszaporodása, az árvizek, belvizek. Az önök legfőbb szövetségese, a cseh miniszterelnök azt találta mondani: miért kéne 31 évvel korábban arról döntenünk, hogy mi fog történni 2050ben? Ezt akár a Fidesz is mondhatta volna, ugyanis önök mindig csak négy évre előre hajlandóak gondolkodni, mindig csak a következő választásig. Tisztelt Államtitkár Úr! Hajlandóake hosszú távon gondolkodni, gyermekeink, Magyarország jövőjéről gondolkodni, vagy csak a 2022es választásokig? Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak. FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném a figyel mébe ajánlani, hogy rossz helyre címezte a kérdését, már csak azért is, mert a klímapolitika felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de ettől eltekintve megpróbálok rá válaszolni. Magyarország azok közé az államok közé tartozik, amelyeknek a k límaváltozás hatásainak való kitettsége jóval nagyobb mértékű, mint a tényleges felelőssége a klímaváltozás folyamatának előidézésében. Ez azonban számunkra azt üzeni, hogy meg kell tennünk mindent azért, hogy eredményesen alkalmazkodjunk a klímaváltozás h atásaihoz. Magyarország éppen ezért már ma többször is említett, 2020ra és 2030ra is egyértelmű és ambiciózus célokat tűzött maga elé a klímapolitika három nagy terepén: a megújulóenergiatermelésben, az energiahatékonyságban és az üvegházhatású gázok ki bocsátása csökkentése terén. 2016 tavaszán hazánk az Európai Unión belül elsőként, egyhangú parlamenti döntéssel ratifikálta a párizsi megállapodást, ezzel is kifejezve a klímaváltozás és annak kedvezőtlen hatásainak megfékezéséhez szükséges elkötelezettsé gét. Elkészült és az Országgyűlés által is elfogadásra került hazánk második nemzeti éghajlatváltozási stratégiája, amelyhez hároméves időszakra vonatkozó cselekvési tervek készültek. Az elmúlt hét viharait tekintve talán a legaktuálisabb, hogy jelenleg is zajló beavatkozások célozzák a villámárvizek elleni védekezést, a vízvisszatartó dombvidéki vízgazdálkodást, valamint a települési csapadékvízgazdálkodási rendszerek fejlesztését, a csapadék éghajlatváltozást figyelembe vevő biztonságos összegyűjtését, v isszatartását és hasznosítását. (16.10) Az éghajlatváltozás elleni küzdelmünk elvi alapja, hogy a jelen generáció feladata tiszta vizet, tiszta környezetet és tiszta levegőt biztosítani a jövő nemzedékének. Az Agrárminiszté riumban is ebben a szellemben dolgozunk, távlati célként tűztük ki magunk elé azt, hogy egy zöldebb, természetszeretőbb és környezettudatosabb Magyarországot teremtsünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitk ár úr. Viszonválasz illeti meg a képviselő urat. KOCSISCAKE OLIVIO (Párbeszéd) : Köszönöm a szót. Nagyon szépek ezek a szavak, államtitkár úr, de tudjuk, Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozott is erről, hogy nem azt kell figyelni, amit mondanak, hanem az t, amit csinálnak. Önök leszavazták ezt a javaslatot, és azt nyilatkozták, hogy akkor fogják megszavazni, ha látják, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre az Európai Unióban, és erről folytatnak tárgyalásokat. Felhívom a figyelmüket, hogy van rengeteg ilye n forrás a megújuló energiára, az energiahatékonyságra. Volt egy olyan, amit az Európai Unió arra adott, hogy a lakosság szigetelje a
